Hutvágner Éva: Tényleg kemény képeskönyv

A Kemény Bábszínház képeskönyve, Korngut Kemény Henrik színházteremtése

A bábok részletes, több szemszögű fotói is megtalálhatók a könyvben.

A Kemény Bábszínház képeskönyve – Korngut Kemény Henrik színházteremtése, azaz a Kemény-kötés című könyvsorozat második kötete rendhagyó forráskiadásként jelentkezik. Vitathatatlanul hiánypótló kötet, ami – talán elsőként a magyar nyelvű bábművészeti forráskiadványok történetében – a színház és kontextusa teljes megismerésének lehetőségével kecsegtet.

Kemeny kotetA több mint 600 oldalas, valóban kemény kötés a hagyaték egészét mutatja be, felölelvén a Korngut-Kemény család három generációjának anyagait. Tárgytípus szerint is széles körből merít: nemcsak a Korngut-Kemény család legfontosabb dokumentumainak másolatait, naplóinak, szövegkönyveinek és hivatalos okmányainak reprintjét, valamint a művészetükről és környezetükről szóló fotókat foglalja egybe, de tematikusan elrendezve, bő jegyzettel ellátva, a bábok részletes, több szemszögű fotói is megtalálhatók a könyvben.
A bábművészetben ritkának számítanak a feltáró jellegű forráskiadások, inkább életműveket értelmező kötetekről, vagy narratív történeti munkákról beszélhetünk. Pedig a bábjáték esetében, ahol minden kutatás alapja a báb(tárgy)ra rákérdezés, a tudományág előrehaladását jelenthetné a Kemény-kötethez hasonló albumok szaporodása. A bábok és korabeli fotók jó minőségű kiadása ugyanis elősegíti a további kutatásokat is, leginkább azáltal, hogy elérhetővé teszi (a szélesebb olvasóközönség számára is) az egyébként nehezen hozzáférhető tárgyi emlékeket. Ezzel egyébiránt a hagyaték állapotának megőrzése szempontjából is elsődleges feladatot lát el a kötet: a kutatóknak eztán lehetőségük lesz arra, hogy mindeddig elérhetetlen előzetes felmérést végezzenek anélkül, hogy a hagyaték néha 100-150 éves tárgyait ki kelljen tenni a mozgatás okozta veszélyeknek, a kutatót pedig annak, hogy felesleges köröket tegyen egy szerteágazó anyagmennyiségben.
Az első fejezet a Bábok képeskönyve. Általánosan elmondható a könyvről, hogy óriási anyagát a lehető legtisztábban rendszerezve, bő, magyarázó, a legfontosabb pontokra rávilágító előtanulmányokkal alátámasztva mutatja be. A Bábok képeskönyve, mely a kiadvány talán legerősebb fejezete, tematikusan két nagy részre osztható: az elsőben zsákbábokat, a másodikban marionetteket vonultat fel. Szerencsés választás, hogy a leírással és jegyzetekkel ellátott bábfotók nem kronologikus, vagy alkotóközpontú szerkesztést követnek. A bábok sorrendje a karakter típusát és a bábfigura használatának mikéntjét, azaz a játékhagyomány alakulását is szem előtt tartó tematikai csoportosítás eredménye, melyet a részletinformációk segítségével az olvasó képes „összeolvasni”, értelmezni. Ennek köszönhetően kirajzolódnak a típusfigurák, az egymás variációiként felfogható bábok; ám az is világos lesz, hogy a szövegkönyvekben és textusokban egyneműsített figurák (pl. Ördög szereplő, melyből az elnevezés sablonossága ellenére majdnem tíz különböző darab van) között mi is a különbség.

kemenyhenrikbacsiKemény Henrik

A néger cintányéros párok szerepelnek az első helyen, hiszen ritmusos zajkeltésre, az előadás bevezetésére használják őket. Ezt követi a kialakításában (faragásában, festésében, ruhájában) rendkívül hasonló öt Vitéz László-figura, majd a már említett ördögök színben, formában, öltözetben széttartó halmaza. A következő fotók egy Paprika Jancsi-bábot ábrázolnak, ami a hagyaték egyik legizgalmasabb kérdését veti fel: a hagyományosan piros orrú, piros ruhájú Paprika Jancsi-alak a Kemény családban szinte teljesen azonosnak látszik a csak a Kemény családra jellemző Vitéz László-ábrázolással. A kötetre jellemző érzékenységnek köszönhető, hogy a kérdés a báb leírásában, egy Kemény Henrik-idézetben válaszra lel: „Paprika Jancsi László ikertestvére. Piros mindkettő, csúcsos a sapikájuk, Jancsinak viszont az orra mérete nagyobb (ez a fotóban szereplő képek alapján nem egyértelmű – H. É.), ez alapján könnyen beazonosítható. Akkor készítettem, amikor a politikai köröket zavarta a vitézkedés Vitéz Lászlóval. Hát faragtam egy Paprika Jancsit.” (43. o.)
Ezt követően Halálok, Angyalok és Krokodilok után Fricik (azaz két darab Frici-variáns) jönnek, amelyek nevüket a német Fritz névből kapták, és különleges helyen jelennek meg a Kemény Bábszínházban: Vitéz László németes kiejtésű, bohócszerű barátjaként. Majd foglalkozást megjelenítő bábok (pl. csendőr, rendőr, hóhér, katona, fényképész, borbélymester) következnek jelentős mennyiségben. A bábok alapján igen izgalmas látleletet kapunk a játszott darabokból is: Jancsi a Jancsi és Juliskából, Rózsa Sándor, Mikulás, Király és Királyfi a Koldus és Királyfiból, stb.

kemenyhenrik kiallitas
A marionettek, amelyek (hogy a kötet végén helyet kapó, Korngut Kemény Henrik által írt bábművészeti tanulmány szókincse alapján értelmezzük a látottakat) a bibábó-bábokat követik, főként cirkuszi, zenés karakterszámokhoz kapcsolhatók. Konferanszié, számtalan különböző „trükkre” (szétválás, megnyúlás, megváltozás, éneklés) képes bohócfigura és cirkuszi mutatványok egyéb képviselői tűnnek fel itt: légtornászok, különböző akrobatikus mozgásra vagy trükkös mutatványra képes táncosok. Továbbá a XX. század elejének népszerű (főként Walt Disney-) figurái: Miki egér, Donald kacsa és Popey, valamint metamorfózisbábok és „tényleges” referenciával rendelkező bábok, mint Göre Gábor, vagy Arany János.
A következő egység a kötet címadója: A Kemény Bábszínház képeskönyve címet viseli, és a Kemény Bábszínház fejlődésének állomásait taglalja: engedélyek, bizonyítványok, határozatok, tervek másolataival és fotókkal teszi olvashatóvá a Korngut-Kemény család színházának történetét. Ám nemcsak olvasható, de „olvasmányos” is a reprintsort: a Népligetet és a népligeti Mutatványos teret tökéletesen és izgalmasan kontextualizálja, fotókkal mutatva be a Kemény Bábszínházat körülvevő művészek színes skáláját a céllövöldéstől a nőimitátorokig, a hajóhintától óriáskerékig. Mindemellett megjelenik a négy elhatárolható, a kezdetektől az állandó színházépületig ívelő korszak is.
A bábfotók fejezetét követő három nagy egység hasonló szerkezetet mutat: bevezető, magyarázó előszó, majd variábilis rendszerben az eredeti dokumentumok másolatai: fotók és reprintek, átiratok. Talán szőrszálhasogatásnak tűnik egy hatszáz oldalas forráskiadás margóján megjegyezni az apró hibát: a kötet a tartalomjegyzék és az előszavak fogalomhasználata ellenére nem fakszimile kiadás, hanem reprint, amit a teljes kötet összetétele, az eredeti dokumentumok jó minőségű, használható fotópapírra váltása, az átiratok és a magyarázó jegyzetek is bizonyítanak.
A kötet egésze törekszik arra, hogy leírjon és világossá tegyen minden, a Korngut-Kemény családdal kapcsolatos problémakört. A Korngut-Kemény család képeskönyve fejezet olyan kérdésekre ad (végre valahára) tiszta, adatokkal alátámasztott, és az eredeti forrásokat is bemutató választ, mint hogy a Kemény helyett miért a Keményi nevet vette fel Kemény Henrik édesanyja, vagy miként is volt az a filmbe illő, egyszerre borzasztó és érdekfeszítő helyzet, amelyben Korngut Kemény Henrik saját fiait fogadta örökbe.
Az utolsó fejezet, A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei kéziratokat tesz közzé. Az előszóban megfogalmazottak szerint „a rajongóknak” és a „praktikusan felhasználóknak” szól a fejezet. Nem véletlen ez a megfogalmazás, hiszen az "Uti-napló" (Korngut Kemény Henrik amerikai emigrációjának rövid története) mellett eredeti és átírt formában közzéteszik a legfontosabb, eddig nyomdafestéket nem látott szövegkönyvet és a Bábjáték technikája című Korngut Kemény Henrik-szöveget, amely 1934-es dátumával az első magyar bábművészeti szakírások egyike.
A bábművészet tanulmányozóinak, művelőinek minden, a témában létrejött forrásfeldolgozó mű felé örömmel kell fordulniuk, hiszen a forráshiány esetünkben kettős: pénzügyi (mely minden művészeti és bölcsészeti, nem populáris kiadványt érint), ám utal arra a forráshiányra is, amely az évtizedeken keresztül az „élő” színház kistestvéreként kezelt bábművészet anyagainak szinte elégtelen hozzáférhetőségét jelenti. A Kemény Bábszínház képeskönyve hiánypótló, grandiózus kiadvány – ám nem csak a műfajban érdekeltek számára: izgalmas képeskönyv, amelyből még a műfajtól teljesen idegen számára is összeállhat egy teljes kép arról, hogy mi is az a vásári bábművészet.

A Kemény Bábszínház képeskönyve, Korngut Kemény Henrik színházteremtése
Szerkesztette: Láposi Terka.
Korngut-Kemény Alapítvány, 2015

2016. július 14.

Itt belelapozhat a könyvbe:
Képes könyvajánló

 

© 2016 KútszéliStílus.hu