Szekeres Szabolcs: A világ felfedezése

Kárpáti Péter: Pájinkás János –

Magával ragadó az energiája a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán bemutatott Pájinkás Jánosnak.

Bizony megissza az a néhány napos bölcsős gyerek a szíverősítőt, és azonnal fejlődésnek is indul a lelkem, a szellemének a rohamos gyarapodásáról most nem is téve említést. Nem elég az újszülöttnek a cumisüveg hiányában a kisfazék kínálta mennyiség, mindjárt egy egész meszellyel gurít le a torkán. Sőt, ha már így esett, koccint az apjával a jeles alkalomra, a saját születésére. Hősünk megígéri az Annyának (sic), hogy nem kell a szülőjének már sokáig rongálnia a szemét, mert ő hamarosan leadja a gyárba a varrógépnek, igen, annak a bizonyos Singernek a műszaki terveit.

Szóval, igazán fantasztikus események történnek az álom és forradalom műfajmegjelöléssel ellátott színműben. Az analfabéta, ám annál zseniálisabb Ámi Lajos ki tudja hány generáción keresztül megörökölt, fejből tudott meséinek egyikéből, a Pájinkás Jánosból Kárpáti Péter írt ugyanilyen címmel drámát. Bármikor bármi megtörténhet az álom és forradalom e közös világában. Az elbizakodott sárkányok egymás vállára állva próbálják majd ellopni a napot az égről. Gizella, az orosz cárkisasszony beleszeret a nincstelen címszereplőbe. Hősünk a forradalmi szabadcsapatok élén semmi perc alatt kiáltja ki a Szovjetunió megalakulását.

pájinkásJózsa Bettina, Hajdu Tibor, Szivák-Tóth Viktor és Ballér Bianka / A fotó forrása az Ódry Színpad fb-oldala

Magával ragadó az energiája a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán bemutatott Pájinkás Jánosnak. Tárnoki Márk rendezésében hol a mese, hol a burleszk, hol az abszurd valóságfeletti fordulatai dominálnak. Például akár a székből is válhat telefon. A legizmosabb szituációban azonban, amelyben az Annya (Ballér Bianka) és az Apa (Szivák-Tóth Viktor) kérdőre vonják a fiukat annak szerintük elrontott élete miatt, mindhárom stílusjegy egyszerre érvényesül.

Külön elismerésre méltó, hogy a sárkányokat és a kart alakító Soharóza kísérleti kórus tagjai nemcsak énekhanggal vannak jelen, hanem sikerült megtalálni a helyüket egyébként is, hiszen amikor a cselekmény szerint várakozniuk kell, mindannyian másképpen, más testtartásban és arccal teszik ezt.

A Pájinkás János bájos humorral, valamint megértő szeretettel ábrázolja a szereplők emberi gyengéit. A fantáziadús sztoriban a karakterek egy időben hatnak szürreálisnak és valóságosnak is. A szereplők az ismerőseink, de nemcsak a hétköznapokból, mert a figurákból nem egy metafizikai irányultságot kap.

Hajós Zsuzsa Ámi Lajos, a narrátor szerepében úgy harangozik a lábával a színpad szélén ülve, miközben lakonikus megjegyzésekkel kíséri, ahogy helyet foglalunk a nézőtéren, mintha a világ végének mélysége nyílna meg alatta. A dikció könnyedsége és a tájnyelv néhol éneklő, máskor szaggatott hangsúlyai földön túli belső harmóniát és bölcsességet sugallnak. Hajdu Tibor játékának az egyszerűség a jellemzője. Pájinkás Jánosnak ugyanis különösebb konfliktusa nincsen, mivel átküzdi magát az akadályokon és kivétel nélkül a talpára esik a mégoly lehetetlen helyzetek után is. Én nem tudom, hajtogatja Nemtudomka. Ha tényleg szeretsz, és eléggé kitartó vagy, úgyis célba érsz, még akkor is, ha csak egyetlenegy nyelvi egységet engedélyez számodra az anyai átok. Georgita Máté Dezső érzékenyen, sokféleképpen variált mondata a szerelem ambivalens iskoláját adja. Józsa Bettina minden lében kanál asszony Nénnye (sic) megformálójaként. Megjelenésekor megélénkül az amúgy sem álmos hangulatú színpad. Nem iszik, mondja megejtő közvetlenséggel, miközben a felmelegített pálinkából biztos, ami biztos alapon, a szeszre áhítozó unokaöccse helyett önmagának sajtolja ki az első cseppeket. A kinyúlt, csúnya zöld kardigán, a kócosan zilált haj, a tűzről pattant kedély, valamint az egymásba folyó mondatok a reális időn túli, vajákos öregasszonyt mutatják roppant szórakoztatóan.

A Pájinkás János terápiás célzatú előadás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, mert játékosan ráébreszt bennünket, hogy bitang jó dolog élni, szeretni és tartozni valakihez ezen a világon. Tárnoki Márk rendezése a gyermeki énjét nem feledő, az önfeledtségre vágyó nézőt a köznapira rácsodálkozó megismerés kalandos útjának utasává teszi.

Kárpáti Péter: Pájinkás János

Látvány: Molnár Anna. Dramaturg: Hajós Zsuzsa. Asszisztens: Rohály Hanna. Rendező: Tárnoki Márk.

Játssza: Bajor Lili, Ballér Bianka, Borsi-Balogh Máté, Georgita Máté Dezső, Fekete Gábor, Hajdu Tibor, Hajós Zsuzsa, Józsa Bettina, Szivák-Tóth Viktor. Közreműködik: a Soharóza kórus. Karvezető: Halas Dóra.

Színház- és Filmművészeti Egyetem, Ódry Színpad, 2018. április 17.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu