Turbuly Lilla: Az évtized színházi vihara

William Shakespeare: A vihar -

Prospero szerepe Fodor Tamás után kiált.

A hatásvadász cím az előadást felütő viharra vonatkozik, ugyanis az alkotók olyan égzengést és tengerindulást produkálnak az első percekben, amire sokáig emlékezni fogunk. Már ezért érdemes rohanni a Budapest Bábszínházba, és jegyet venni, lehetőleg valahová középre. És semmi különösebb technikai arzenált nem vetnek be (az Ország Lili Stúdió nem is erre lett kitalálva). Hanghatások és stroboszkóp, ahogy erre a színlap előre figyelmeztet, van bőven, de a látványt olyan egyszerű elemekből rakták össze, mint fekete fóliák mozgatása-rázogatása, kézbe vehető méretű hajók dobálása-himbálása. Pazar jelenet, amelyet fentről, elégedetten szemlél teremtője, Prospero. Egy ilyen kezdéssel a rendező a saját dolgát is megnehezíti, hiszen ezt az intenzitást lehetetlen fenntartani egy egész előadáson keresztül.

kepatmeretezes hu EDV 8179 Fotók: Éder Vera

Szép és sokféle továbbgondolásra ad lehetőséget Cziegler Balázs partra vetődött, halszálkabordákig csupaszodott hajódíszlete. Hoffer Károly bábjai a színészek arcáról veszik a mintát. Vannak köztük teljes bábok, és vannak a színész testével kiegészülők. Ariel és segítői időnként maszkokat vesznek magukra. Két szereplő van csupán, akinek se báb, se maszk nem jár: Prospero és Caliban. Utóbbi esetében azonban ez nem teljesen igaz: az ő „bábja” egy hatalmas hímtagot imitáló bot, amelyből, amikor megfosztják tőle, élethű, üveghengerben mutogatott testrész lesz.

Hogy miért ők ketten maradtak báb nélkül? Talán mert ők azok, akikben egyféle minőség jelenik meg: Prosperóban a szellem, Calibanban a durva testiség. De ennek ellene szól az előadás elején egy jelzés, ahogy Prospero a lányát átölelve egy pillanatra a fenekébe markol, majd gyorsan elhessenti magától a gondolatot, és újra gondos és szerető apává válik, aki Miranda biztos jövőjét tervezi éppen.

kepatmeretezes hu EDV 7535 Pájer Alma Virág és Fodor Tamás

Az előadás egészével kapcsolatban is pro és kontra érvek sorakoznak az ember fejében. Hogy a pompás és lendületes kezdethez képest vannak jelenetek, amikor meglassul a játék. Hogy a hatásos és erős képek közé nem keverednek-e hatásvadász elemek (a hímtagparádé mellett a majom agyvelejének komótos kikanalazására gondolok)? Hogy nem lóg-e ki az előadásból az az előzmény és utóélet nélküli jelenet, amelyben a színészek kilépnek a szerepükből, és mintha próbán lennének, arról beszélnek, hogy megismételjék a jelenetet, vagy inkább menjenek el kávézni? Vagy lehet, hogy ez a rész ahhoz kapcsolódik, ahogy Blasek Gyöngyi az előadás végén mai ruhában, vállán egy szatyorral, benne egy liter tejjel kisétál, és akkor nézzük úgy is az egészet, mint egy hosszú házasság allegorikus történetét? (Hiszen addig a színésznő karaktere Arielként Prosperót szolgálta.) És ha már mai áthallások: van még egy kedves kiszólás „William” mester mellett „Ádám” mesternek is, megköszönve a premieren jelen lévő Nádasdy Ádámnak az új fordítást, amelyet az előadás használ.

kepatmeretezes hu EDV 7826 Ács Norbert és Kemény István

Szikszai Rémusz rendező arról beszél a színlapon, hogy sokáig nem tudott mit kezdeni ezzel a Shakespeare-drámával, és végül azt a kulcsot találta hozzá, hogy az élet végén, amikor már egyértelmű, hogy nincs tovább, mihez kezdünk ezzel a gondolattal és elrendezetlen dolgainkkal. Mindez benne van az előadásban. Prospero a maga titkos partitúrája szerint vezényli környezetét, figyel, irányít, bosszút áll, megbocsát – elrendez. Az előző bekezdésben feltett kérdések azonban jelzik, hogy más irányok, más értelmezési lehetőségek is felmerülhetnek, a bizonytalanság pedig azt, hogy nem teljesen világos, hogy ebből mi a néző szándékos bizonytalanságban hagyása, és mi nem az.

Ami azonban biztos: Prospero szerepe Fodor Tamás után kiált. Egy idős, de játékosságából mit sem vesztett koboldot költöztet Prosperóba. Egy sakkjátékost, akit bábui (elsősorban a három Ariel) épp annyira gyűlölnek, amennyire rajonganak. Egyetlen dolgot azonban nehéz elhinni: hogy ez a Prospero halni készülne. Ahhoz túlságosan sok benne az életerő.

kepatmeretezes hu EDV 8364 Barna Zsombor és Pájer Alma Virág

A Budapest Bábszínház színészei méltó játszótársai. Jó nézni Pallai Marát, Spiegl Annát és Blasek Gyöngyit a folyton nyüzsgő, lelkesedő, de néha Prospero utasítgatásaiba belefáradó, megháromszorozott Ariel szerepében. A szerelmeseket Pájer Alma Virág és Barna Zsombor játssza, jól egyensúlyozva érzelmesség és humor között. Hannus Zoltán nyers, egyszerre nevetségesen bumfordi és ijesztő Calibánja is erős alakítás.

Életemben először a Bábszínházban láttam felnőtt bábelőadást, és éppen A vihart, 1988-ban, Garas Dezső rendezésében. Néhány képre máig emlékszem belőle. Képekben, látványban Szikszai Rémusz rendezése kifejezetten erős, emlékezetes. Ahogy Fodor Tamás Prosperójára is emlékezni fog, aki látta.

     

William Shakespeare: A vihar

Fordította: Nádasdy Ádám.

Játszák: Fodor Tamás, Pájer Alma Virág, Hannus Zoltán, Blasek Gyöngyi, Pallai Mara, Spiegl Anna, Ács Norbert, Beratin Gábor, Barna Zsombor, Kemény István, Teszárek Csaba, Pethő Gergő, Tatai Zsolt, Szolár Tibor.

Zene: Dinyés Dániel. Díszlet: Cziegler Balázs. Jelmez: Kiss Julcsi. Bábok: Hoffer Károly. Dj: Bolcsó Bálint. Rendezte: Szikszai Rémusz.

Budapest Bábszínház, Ország Lili Stúdió, 2018. szeptember 26.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu