Kutszegi Csaba: Belülről, avagy kívülről-felülről?

A Fészek Színház Romantika-előadásáról

Európa nyugati fertályának nagy részén természetes gondolat, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai és a művészetet amatőrként művelő civilek is egyszeriek és megismételhetetlenek, ezért produktumaik is (ha magukról szólnak őszintén és hitelesen) utánozhatatlanok és felülmúlhatatlanok.



Csalódtam a Fészek Színház Romantika-előadásán. Ebből most nyilván sokan arra következtetnek, hogy elégedetlen vagyok a színészek, a rendező vagy a csapat bármely más tagjának teljesítményével. De nem erről van szó. A szinte teljesen műkedvelőkből álló társulat minden tagja elismerésre méltóan helytáll az előadáson, és a rendezést sem tudnám indokoltan-jogosan pellengérre állítani. A bajom nem színházszakmai, hanem színház- és társadalmijelenség-szemlélettel kapcsolatos.

romantika1


Színházban is divatos téma manapság etnikai vagy egyéb alapú, hátrányos helyzetű kisebbséggel foglalkozni. Talán egyetlenegy olyan előadás sem készül, amelynek létrejöttét nem egyértelmű jó szándék vezérli, a produkciók mégis – az anyaghoz való viszonyukban, megközelítésmódjukban és hatásukban – nagyon különböznek egymástól. Szerintem az alkotás minőségét, értékét meghatározó fő kérdés ez esetben az, hogy a probléma alapját, magát a társadalmi jelenséget az alkotók belülről, avagy kívülről-felülről szemlélik-e. A belülről szemlélős produkciókba – a hitelesség érdekében – nagyon gyakran belevonnak érintetteket is az adott kisebbségből, ennek megfelelően ott nem a közreműködők professzionális képzettsége a lényeg. A módszer másik jellemzője, hogy a végeredménynél (a kész műalkotásnál) sokkal fontosabb a közösen megélt kreatív-önismereti folyamat (érdekes paradoxon, hogy mégis azokban az esetekben nívósabb a végeredmény is, amelyekben a tartalmas együttlét – ha úgy tetszik: a drámapedagógiai szegmens – körültekintő, jól sikerült és hiteles volt). Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a nyolcker szívében működő, a drámapedagógus Ciczó Attila által vezetett csoporttól inkább azt vártam, hogy belülről megközelítve fogja feldolgozni a jelenséget. Ehelyett azonban – sokszor felszínes, sztereotip klisék ismételgetésétől sem mentes – színészkedést, színészi szerepjátszást és ehhez passzoló teátrális rendezői fogásokat láttam.
Félreértés ne essék: mindenkinek joga van a téma kapcsán műalkotást létrehozni (és a megszületett opus hozadéka már akkor is pozitív, ha a társadalmi előítélettől sújtott etnikai kisebbség tagjai szeretetre méltó, szimpatikus emberekként tűnnek fel benne), de ha e témában színvonalas artisztikumra vágyom, akkor inkább megnézem a Katona József Színházban a Cigányokat, vagy a Pintér Béla Társulata Szutyokját. Szerintem a nyolcker értelmiségije is így gondolkozik és így tesz. Az alacsonyabban iskolázott, netán roma származású VIII. kerületi honfitársainkkal pedig a Romantikával szerintem nem lehet közös nyelvre találni. Még akkor sem, ha többen jól szórakoznak az előadásán.
Ez év tavaszán volt látható a Trafóban egy előadás, amely hasonló témát (hasonló, deklarált célkitűzéssel) homlokegyenest ellenkező módszerrel jelenített meg. A Mindenre nyitottan című előadást nemzetközi előadógárda játszotta, a Berlinben élő argentin Constanza Macras rendezésében. A szereplők többsége képzetlen, jó esetben ügyes műkedvelő roma volt, köztük vegyültek el Macras professzionális táncos-színészei. Az előadáson és az azt megelőző időszakban (a más-más országokban zajló próbákon és együttlétekkor) mindenki felfedhette a személyiségét, feloldhatta visszafojtott, vagy tabuként kezelt félelmeit, szorongásait, és betehette a közösbe a tudását. Az eredmény a külső szemlélő számára egy pozitív életérzést sugárzó színes kavalkád, amelyben minden szín, stílus, nemzeti jelleg és „másság" magától értetődően, saját jogon helyet talált, a résztvevőknek pedig (nyilatkozataikból is tudható) legalább ideig-óráig megváltozhatott a világról alkotott képük, alternatívát kaptak identitásuk kezelésére, belecsöppenhettek egy olyan közösségbe, amelyben értékesnek érezhették magukat, és származásuk miatt nem érte őket negatív diszkrimináció. A politikailag korrekt és társadalmilag erkölcsös történet érdekessége, hogy noch dazu a színházi produkció is értékelhetővé vált benne. Mert nem gyengébb, hanem elsősorban másmilyen lett, mint mondjuk egy kitűnő, művészszínházi „kimódolt" előadás.

romantika2Jelenetek az előadásból - Fotók: www.cziczo.hu/feszekszinhaz/


Egyedi értéket csak az a műkedvelő csoport hozhat létre, amelyik önmaga értékeiből indul ki, és nem utánozni akarja a „nagyokat". Hogy milyen színházfelfogás felé veszi az irányt egy amatőr színjátszó csoport, az fejlettségük, nagykorúságuk fokmérője is. Európa nyugati fertályának nagy részén természetes gondolat, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai és a művészetet amatőrként művelő civilek is egyszeriek és megismételhetetlenek, ezért produktumaik is (ha magukról szólnak őszintén és hitelesen) utánozhatatlanok és felülmúlhatatlanok. Ha viszont nem magukban keresik az értéket, hanem másét akarják kívülről utánozni, gyakorlatilag értékelhetetlenek lesznek. A színházművészetben nem túl érdekes a középszerű régió alsó tartománya, viszont az értékes egyediség útja mindenki előtt nyitva áll.
A Fészek Színháznak több olyan repertoárdarabja is van, amelyik alkalmas közösségépítésre, önismereti tréningre és számos egyéb olyan közös kulturális tevékenységre, melyekre manapság nagyobb szükség van, mint valaha. A színházban napi gyakorlat a közönségépítés, az előadások körüli találkozók, beszélgetések. A hely igazi csalogató, marasztaló otthon a főváros „színházilag gyengén ellátott" környékén. A kezdeményezés jövője azon múlik, hogy a műhelynek sikerül-e megtalálnia saját, markánsan egyéni közösségi-színházi profilját.

Ciczó Attila: Romantika
Egy búbánatos cigánymese

Jelmez, díszlet, producer: Jendrics Anikó. Zene: Koncsol Ján. Rendezte: Cziczó Attila.
Szereplők: Kohut Zsanett, Barabás Tamás, Sipos Veronika, Andai Kati, Orosz Balázs, Tyroler Cintia, Koncsol Ján, Bűdi Annamária, Toldi András, Magyar József, Magyar Ajna.

Fészek Színház, 2012. december 10.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu