Szophoklész: Antigoné / Radnóti Színház -

Eleinte Kreón sem áll távol a nézőtől, hiszen háború után az állam rendje valóban majd’ mindennél fontosabb.

Izzasztók a napok Thébában. Vihar előtti a csend. A város csak látszólag nyugodt. A vajszínű falakra vetített videón láthatók a fények a messzeségben. Időnként madárraj festi feketére az égboltot. A királyi palota előtt az egyik oszlop tövében fiatal, lelkileg összetört lány ül. Kreón nagy bejelentésre készül.

Kreón nem először király, de eddig csak átmenetileg ülhetett a trónra. Most mindenképpen megtartani igyekszik a hatalmat, ezért olyan döntést hozott, amely megnyugtathatja a háborúba fásult lakosságot. Oidipusz átokverte gyermekei közül a két fiútestvér Polüneikész és Eteoklész összeveszett azon, hogy apjuk halála után melyikük vezesse Thébát. A királyi rendelet szerint a várost támadó Polüneikészt sem eltemetni, sem megsiratni nem szabad. A törvénysértő büntetése halál. Kreónt onnan éri a támadás, ahonnan nem számít rá. A rendeletet éppen fia, Haimón menyasszonya, Polüneikész testvére, Antigoné szegi meg.

Pál András / Fotók: Dömölky Dániel

Porogi Dorka vitadrámának rendezte Szophoklész remekét, amelyet az ókorban joggal tartottak a drámák a drámájának, hiszen a krízise feloldhatatlan. Nem születhet jó döntés, mégis választani kell. Adrian Ganea video- és fénytervező gyakran alkalmazott filmjei és effektusai sem feledtetik, hogy az Antigoné középpontjába a színész és a szöveg kerül. Ez az előadás megkérdőjelezhetetlen erénye.

A Trencsényi-Waldapfel Imre fordítását tanítani valóan beszélő Nagy Márk az Őr megformálójaként nyújt nagyszerű kabinetalakítást. A néző számára könnyen átélhetően mondja a szövegét, így jelenítve meg az átlagemberen eluralkodó páni félelmet a hatalmasok basáskodásától. Ömlik róla a víz, de nem csak azért, mert rohant Kreónhoz, ahogyan csak bírt. Sejti, hogy a rossz hír hozója nem számíthat uralkodója elnézésére. Az Őr a tragédia túlélője lesz, de nem azért, mintha gerinctelen lenne. Nem csak a saját bőrét félti, hiszen szavaiból világos, hogy mennyire nagyra tartotta és tartja Antigonét, ám eljött a pont, amikortól már jobb csakis önmagára gondolnia.

Kreón szerepében Pál András megingathatatlan vezetőből válik a családját vesztett férfivá. A színész Pető Kata tervezte három különböző kabátja éppen ellenkező irányú belső útról tanúskodik. Nyakkendő nélkül, kigombolt ingben lép elénk a családfő, hogy végül hivatalos eleganciája alá rejtse a saját döntéseit illető, késedelmesen növekvő kétségeit. Kreón megátalkodott férfisoviniszta. Nemcsak azért nem enged Antigonénak, mert az állam rendje a fontos számára, hanem azért sem, mert nem tűri egy nő ellenvéleményét. Sőt, úgy tűnik, hogy az utóbbi nagyobb súllyal esik latba kegyetlen döntésében.

Mészáros Blanka és Martinovics Dorina

Pál András apró, ám annál vészjóslóbb mozzanatokkal jelzi Kreón kérlelhetetlenségét. A fenyegetőn táguló szemek a zsarnok bohócarcát mutatják, és teszik más összefüggésbe az elhangzottakat. Kreón megérinti az Őr verejtékben fürdő arcát, miután halálosan megfenyegette az alárendeltjét, majd távozásakor két ujja között dörzsöli az izzadtságcseppeket. A következő jelenetben, meggyőződvén arról, hogy az Őr ártatlan, mint aki jól végezte a dolgát, komótosan a nadrágjába törli az ujjairól a verejtéket. Utóbb mozdulatai nem kimértek, kapkodva törli a nadrágjába a kezét, mert érzi, hogy rossz az irány, de elvakultsága, a frissen szerzett hatalom mámora akadályozza a tisztánlátást.

Antigoné egy pillanatra sem enged az igazságából. Mészáros Blanka érezhetően jelentős színészi erőt mozgósít a címszerephez. Nincs könnyű dolga, mert felvezetés nélkül kell rögtön tragikus súllyal jelen lennie: Antigoné sodró és kétségbeesett lendületű érzelmei csúcspontján lép színpadra. Az első jelenetben a belső hevület és a szöveg nem harmonizálnak. A csúcsponthoz közeledve válik magabiztosabbá. Az öngyilkossága előtti monológja, amelyben eljut a felismerésig, hogy férfi testvére nem lehet több, az előadás ihletett pillanata.

A modern színpad számára komoly kihívást jelentő kart az idős házaspárt játszó Sodró Eliza és Rusznák András adja. Láthatólag sok, szeretetben együtt töltött év áll mögöttük, hiszen parányi mozdulatokból érzik egymást. Előttünk öltik fel az ősz parókáikat. Brecht-darabokra emlékeztető songokat énekelnek. A későbbiekben mind kevésbé tudnak kívül maradni a cselekményen. Játékuk iránya az eltávolítástól az érzelmi belehelyezkedésig tart. Olyan ez a kedvesen esendő páros, akár a szeszélyes áprilisi időjárás: úgy változtatják a véleményüket, ahogyan a szél fúj, és amint az eső esik, mégsem lehet rájuk haragudni. Amikor pedig figyelmeztetik Kreónt annak tragikus tévedésére, már késő.

Porogi Ádám

Porogi Dorka izgalmas rendezése képes több nézőpontot érvényesíteni. A nézőnek bőségesen van lehetősége az érzelmi azonosulásra. Annak a karakternek a perspektíváját érezzük közelebb hozzánk, aki utóbb megszólalt. Majd’ minden szituáció végén döntés születik. Eleinte Kreón sem áll távol a nézőtől, hiszen háború után az állam rendje valóban majd’ mindennél fontosabb. Értjük a jólelkű, de kevésbé határozott Iszméné (Martinovics Dorina) hozzáállását is, aki, bár nem vett részt a törvénysértésben, de vállalná a testvérével közös mártírsorsot. Azonban nem hagynak kétséget a felől a Radnóti Színházban, hogy az egyenlők között Antigoné a szeretetet, a magánéletet az államügyek rovására előtérbe állító álláspontja az első.

Szophoklész: Antigoné

Zeneszerző: Kákonyi Árpád. Dramaturg: Kelemen Kristóf. Irodalmi konzultáns: Karsai György. Díszlettervező: Kupás Anna. Videó és fénytervező: Adrian Ganea. Jelmeztervező: Pető Kata. Ügyelő: Kónya József. Súgó: Farkas Erzsébet. A rendező munkatársa: Lévai Ágnes. Rendező: Porogi Dorka.

Játsszák: Mészáros Blanka, Martinovics Dorina, Sodró Eliza, Rusznák András, Pál András, Nagy Márk, Porogi Ádám, Baki Dániel, Bognár Gyöngyvér.

Zenei közreműködő: Kákonyi Árpád | Termes Rita | H. Tamássyk Balogh Zsolt.

Radnóti Színház, 2022. május 22.