Heinrich von Kleist: O. márkiné –
A női test pedig folyamatosan kiszolgáltatott helyzetbe kerül; többször látjuk szinte ruhátlanul az átöltözés-jelenetekben; többször érnek hozzá fenyítő vagy erőszakos módon a férfi szereplők…
Bertolt Brecht: A jóember Szecsuánból –
Akármit teszünk, ha nem vigyázunk, megértjük a szöveget, nem tudunk elmenekülni (csak ha otthagyjuk az előadást), tudatunkba mászik az üzenet.
Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk -
„…egymás nyitott-könyv életéből kihullott könyvjelzők” lesznek valamennyien.
Schilling Árpád – Zetski dom (Montenegrói Királyi Színház): Ameddig a szem ellát –
A cetinjei Zetski Dom színészei elképesztően otthonosan mozognak azokban a szituációkban, amelyekről azt feltételeznénk, hogy tipikusan magyarországiak.
Katona József: Bánk bán -
A Nemzeti Színház közel két és fél órán át szünet nélkül tartó és egy percig sem unalmas előadásának legérdekesebb vonása az, hogy láttatni engedi a hatalmon lévők szemléletét és az ellenzékük motivációit.
Fekete Ádám: A Jeditanács összeül -
Fekete Ádám a leghétköznapibb dolgokról beszél a leg nem hétköznapibb módon: ez adja előadásai jellegzetességét.
William Shakespeare: IV. Henrik I-II. –
…a komoly színészi erő, a magas színvonalú szakmai tudás szinte bármit színszerűvé képes transzformálni.
Dollár Papa Gyermekei – Denis Diderot: Az apáca
Értékekkel bíró, de felemás előadás született.
Kárpáti Péter: Tótferi -
A naturális rögvalóság egybeér a csodával.