A Macskaherceg kilencedik élete – könyv és előadás
Ma jelenik meg Gimesi Dóra A Macskaherceg kilencedik élete című kötete
Az ünnepi alkalomból a szerzővel és a meséből készült előadás rendezőjével, Szenteczki Zitával készítettünk páros interjút.
A kötet címadó meséjét a Manna és az ESZME segítségével tavaly vitte színre Szenteczki Zita bábrendező. A Dér Zsolt főszereplésével készült előadás a könyv megjelenésének tiszteletére, ebben az évben egyetlen alkalommal látható november 19-én vasárnap a B32 Kultúrtérben.
Gimesi Dóvával először fordult elő, hogy nem ő maga adaptálta színpadra a történetét, ennek ellenére, vagy inkább ezzel együtt nagyon támogatta az alkotókat az előadás létrehozásában.
A Macskaherceg kilencedik életét a figurák miatt inkább a gyerekekhez kötném, de a történet maga a felnőttek számára is sokatmondó. Kiknek szántad ezt a mesét?
Gimesi Dóra: Mivel ez volt az első prózában írt mesém, nem igazán gondolkodtam, hogy kinek szól. Régóta mocorgott bennem a történet, régóta ismertem a figuráit, és tudtam, hogy meg kell írnom. Bíztam benne, hogy megtalálja a közönségét. Az Aranyvackor pályázaton különdíjat nyertem vele, amely azzal járt, hogy a Meseutca.hu-n meg is jelent a szöveg. Nagyon szívmelengető volt, hogy ismeretlen emberek is megosztották, elolvasták, gratuláltak hozzá. Tulajdonképpen ez a mese nyitott nekem utat a gyerekirodalomba, ennek kapcsán keresett meg a Pagony Kiadó, ahol aztán megjelenhetett az első könyvem, a Csomótündér.
Gimesi Dóra / Fotó: Szöllősi Mátyás
A Macskaherceg - karakteréhez híven - ezalatt a neten bolyongott, ott dorombolt meg vándorolt, és elég hosszú utat tett meg, mire könyv lett belőle. De most végre a kötet is megjelent, így különösen nagy öröm nekem, hogy lassan összeérnek a szálak, és akinek tetszett az előadás, az kézbe is veheti mostantól. :)
Mit gondoltál, mikor megkeresett Szenteczki Zita azzal, hogy színpadra alkalmazná? Mennyire vettél részt a színpadi adaptáció elkészítésében?
Gimesi Dóra: Zita még egyetemistaként rendezte az előadást, amelynek a szövegkönyvét a frissen végzett Nagy Orsolya írta a mesémből. Orsi és Zita is a tanítványom volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, mindketten nagyon tehetségesek, így egészen nyugodt szívvel tudtam azt mondani nekik, hogy nem szólok bele semmibe. Ez betartottam, én is a bemutatón láttam először a produkciót. Nagyon fontos, hogy egy színházi alkotót ne korlátozzunk - amikor én vagyok a színházi alkotó, én se szeretem, ha korlátoznak -, mert az megöli a kreativitást. Orsival és Zitával sokat beszélgettük a meséről meg a figurákról, de annak örülök a legjobban, hogy ez az előadás igazán a sajátjuk lett. Én meg egyszerre lehetek büszke a mesémre és a tehetséges tanítványaimra.
Hogyan szoktad nézni a darabjaidból készülő ősbemutatókat? Vannak elvárásaid?
Gimesi Dóra: Ha darabot írok, akkor általában jelen vagyok az előadás születésénél, a próbafolyamatban is, nagyon szorosan szoktam együtt dolgozni a többi alkotótárssal. Viszont több darabommal is megtörtént már, hogy az ősbemutató után valaki más, máshol is színpadra állította őket. Mivel nekem mindig az első az eredeti, a további produkcióknál kíváncsian várom, mit hoznak ki a darabból mások. Elvárásaim nincsenek, legfeljebb izgulok.
Dér Zsolt és Főglein Fruzsina / Fotó: Kállai Tóth Anett
A Macskahercegnél más volt a helyzet, mivel Orsi a prózában írt mesémből készített önálló színdarabot. Eddig a saját meséimet mindig én adaptáltam, ez volt az első eset, hogy valaki más nyúlt hozzá. De Orsi nagyon érzékeny és tehetséges alkotó, jó kezekben volt nála a mese. Azt mondtam neki, ne féljen beletenni saját magát, hogy formálja bátran a saját képére, ízlésére.
Milyennek látod ezt a Macskaherceg előadást?
Gimesi Dóra: Nagyon tetszik a képi világa, a mozgásszínházi elemek használata, és tökéletesnek gondolom a szereposztást. Zitának sikerült olyan színészeket találni, akik nagyon hitelesen tudják közvetíteni ezeket a karaktereket. Szóval nekem nagy öröm az egész.
Szenteczki Zita a Manna pályázatának köszönhetően az ESZME támogatásával rendezte meg vizsgaelőadásként A macskaherceg kilencedik életét. Az előadás azóta a szegedi Thealter Fesztiválon és a kecskeméti Bábfesztiválon is szerepelt, de az elmúlt másfél évben egyszer sem játszották kétszer ugyanazon a színpadon a produkciót.
Miért volt számodra fontos ez az anyag?
Szenteczki ZitaSzenteczki Zita: Nagyon szeretem Gimesi Dóra meséjét, mert úgy érzem, egyszerre nagyon személyes és ugyanakkor mindenki számára általános problémát vet fel, nagyon jól eltalálja a kettő metszetét. Velem is előfordult már, hogy a saját életemből kiindulva írtam mesét, így ez a megközelítésmód közel áll hozzám. A Macskaherceget az egyik bábszínész-osztálytársam, Kovács Domokos küldte át nekem, így ismertem meg. A történetben magamra ismertem, a szerepekben, a karakterekben pedig osztálytársaimra. A történet bábos szemléletet hordoz magában, egyszerre szól a hétköznapiról és a hétköznapon felüliről, a csodák világáról, s ez is nagyon inspiráló volt számomra.
Sokat kell küzdeni ezért az előadásért, hiszen még az egyetem alatt hoztuk létre, amikor még együtt voltunk, de azóta mindenki elindult a pályán,van, aki vidékre szerződött, van, aki szabadúszó lett. Ezzel együtt nagyon elfoglalt és nagyon különböző színházakban játszó színészekről van szó, így az egyeztetés nagyon nehéz. De sok a meghívás, vidéki bábszínházak vendégjátékokra, fesztiválokra hívják az előadást, ez az érdeklődés, és a csapat közös küzdése mindig megerősít abban, hogy érdemes. Egy olyan csapat alakult ki, akik nagyon szeretik egymást. És talán ez a legfontosabb.
Kiknek szól ez a rendezésed?
Szenteczki Zita: Egyszerre tartom ifjúsági és felnőtt előadásnak. A kamaszoknak az első szerelemről, esetleg az első csalódásról szólhat, míg a felnőtteknek az elmúlásról.
A vasárnapi előadás előtt Gimesi Dóra dedikálja a könyvét, mely a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
----------------------------------------
Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete
Mese felnőtteknek
Manna - ESZME
Szereposztás:
Macskaherceg – Dér Zsolt
Alinka – Főglein Fruzsina
Agónia – Pájer Alma
Leopold, a vén orgona, Kérők – Georgita Máté Dezső
Lamberg Rozália, Schmitt Jolánka – Nyakó Juli
Halál, Pap - Kovács Domokos
Tervező: Michac Gábor
Színpadi adaptáció - dramaturg: Nagy Orsolya
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Koreográfus: Hegymegi Máté
Rendező: Szenteczki Zita
A Macskaherceg kilencedik élete
"Sóvárgás, forró vágy tölti el a szívet, de ha végre elnyertük azt, amiért ezernyi gonddal-bajjal küzdöttünk meg, ez a vágy hamarosan halálos-hideg közönnyé dermed, s mint ócska játékszert, hajítjuk el megszerzett javainkat. És alighogy ezt tettük, keserűen megbánjuk hebehurgya cselekedetünket, újra küszködünk, s életünk vágy és undor közt, így telik el. A macska már csak ilyen… Igen, ismétlem, ilyen a macska, és nem más, és a macskaszív nagyon ingatag."
/E.T.A. Hoffmann /
A helyszín Budapest, ahol a Macskaherceg is él, aki éjjel ezüstszürke kandúr alakjában járja a háztetőket, beles a lányok ablakán, és pihe-puha álmot dorombol a szívükbe. Aztán egy nap találkozik Alinkával, a tavasztündérrel. A Macskaherceg beleszeret a lányba, és úgy dönt, hogy feleségül veszi. A házasság azonban áldozattal jár: a Macskahercegnek búcsút kell intenie korábbi életmódjának, hogy mindenestül Alinkáé lehessen. Boldogságuk egy ideig felhőtlen, ám a tavasz közeledtével Alinka egyre elfoglaltabb, a Macskaherceget pedig csalogatják a rég nem látott háztetők…
Az előadás maszkosjáték egy számunkra láthatatlan varázsvilágról, az emberi esendőségről, és a szerelemről. Habár a cím és az állatszereplők nem jellemzően felnőtt előadást sejtetnek, de maga a téma és az előadás is egyértelműen a felnőtt közönséget célozza meg.
IDŐPONT: 2017. november 19.
HELYSZÍN:
B32 Galéria és Kultúrtér – 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.
Jegyfoglalás és információ: 1-787 0039, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Jegyek vásárolhatóak a helyszínen és online a b32.jegy.hu oldalon.
Web: b32kulturter.hu
Forrás: Manna Produkció