eSzínház Fesztivál /

A szakmai zsűri nem a legjobb előadás, hanem a legjobb digitális adaptáció díját adja ki a színészi díjak és a látványtervező díja mellett.

A Covid megváltoztatta a színházak viszonyulását az online színházi formákhoz. Addig főleg dokumentálási céllal rögzítették az előadásaikat, és ezek sokszor egykamerás, alig élvezhető felvételek voltak. Látni körülbelül annyit lehetett rajtuk, amennyit a televízió előtti őskorban a rádiós színházi közvetítések moderátora belesuttogott a hangfelvételbe: Jágó jobbról besettenkedik a terembe, Othello hátrafordul.

A járvány lecsengésével, aki tehette, ha lassan is, de visszatért az élő színházhoz, azonban az is kiderült, hogy akik a földrajzi távolság vagy más (családi, egészségügyi stb.) okok miatt nem tudnak színházba menni, szívesen megnéznének egy-egy online előadást. A színházak pedig jobban odafigyelnek arra, hogy többkamerás, a képernyőn is élvezhető felvételek készüljenek az előadásaikról. Ami nem „csak” minőségi rögzítést, hanem az adott előadás jellegéhez igazodó online átdolgozást is jelenthet. Nyilván más eszközök szükségesek egy monodráma vagy egy két-három szereplős kamaradarab, mint egy mozgalmas tömegjelenetekkel, tánccal teli nagyszínpadi mű online színre viteléhez.

Kivilágos kivirradtig / Fotó: Mészáros Zsolt

Az elkészült felvételeket a színházak egy-egy jeles alkalommal mintegy ajándékként, vagy jegy ellenében megtekinthetővé teszik. (A színházi előadások online közvetítésének a joga még kiforratlan jogterület, a szabályozást nehezebbé teszi, hogy a színház sokszereplős játék, sokszor nem egyértelmű, kinek jár jogdíj és kinek nem, ezért a színházak óvatosak az elérhetővé tétellel.) Az eSzínház portál működtetője, az Alapítvány a Magyar Színházakért ellenben havi műsorral és online bemutatókkal, felvételről és élőben sugárzott előadásokkal egyfajta virtuális befogadó színházként működik.

2021-től évente megszervezik az eSzínház Fesztivált, melynek tíz napja alatt az érdeklődők 12-14 előadást nézhetnek meg bérlettel, vagy az egyes előadásokra váltott jegyekkel. A fesztivál programjába minden színház nevezhet egy-egy előadást, felnőtteknek szóló prózai, illetve gyermek- vagy ifjúsági kategóriában. A nevezések közül a szervezők válogatják ki a versenyprogramba kerülő előadásokat. A szakmai zsűri nem a legjobb előadás, hanem a legjobb digitális adaptáció díját adja ki a színészi díjak és a látványtervező díja mellett. Vagyis a színházi kvalitásokon túl a rögzítés minősége, az online élvezhetőség legalább olyan fontos szempont. Az idei fődíjas, a szombathelyiek Kivilágos kivirradtig című előadása Horváth Csaba rendezésében mindkét feltételnek magas szinten megfelelt. (Szakmai kvalitásait bizonyítja, hogy az élő előadás korábban már több díjat nyert, tavaly a kritikusok is a legjobb előadásnak választották.)

Hogy a digitális adaptáció elmozdulhat a tévéjáték irányába, arra a versenyprogramból jó példa a Madách Színház A két egyetlen – Karinthy Frigyes nagy szerelmei című előadása (r.: Szirtes Tamás), amelyet nem színpadon, nézők előtt vettek fel, köztes műfaját film – szín – játékként írják körbe, és csak online látható.

A fesztivál nagy erénye, hogy a válogatás tág keretek között mozog, sokféle színház és színházi stílus belefér. A skála egyik végén olyan klasszikus előadások vannak, mint A kőszívű ember fiai a székesfehérváriaktól, a másikon a Baltazár Színház értelmi sérült színészei és nógrádi, hátrányos helyzetű fiatalok által előadott Kvantumtorna, amely – Vörös István szövegével – magukról a játszókról szól. A programban szépen megférnek egymás mellett a felnőtt, valamint a gyermek- és ifjúsági előadások és a bábelőadások is. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a hazai színházi életben ma is sokszor alsóbb rendű, megtűrt kistestvérnek tekintik a gyerek- és a bábszínházat, amelyek általában csak a nekik rendezett külön fesztiválokon jelenhetnek meg. A bábműfajt most a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház képviselte, akik az Árvácskát hozták el Vidovszky György rendezésében. A vásárhelyi egyetemisták által játszott előadás még úgy is nagy élmény volt, hogy a fekete-fehér látványvilágú játék azok közé tartozik, amelyek nem kínálják magukat online adaptációra. Ellentétben a szegedi 1984-gyel (r.: Horgas Ádám), amely el is nyerte a legjobb látványtervezés díját (díszlet: Horgas Péter; jelmez: Bujdosó Nóra).

A vidéki és a határon túli magyar színházaknak, valamint a kis független társulatoknak a fesztivál jó lehetőség, hogy távolabbi, illetve velük eddig nem találkozott nézőkhöz is eljuthassanak. De a fővárosi művészszínházak is jelen vannak, akik nyilván húzóneveknek számítanak a programban. Idén mindkét színészdíj nekik jutott: Takács Nóra Diánát A várományosban (Örkény Színház), Vizi Dávidot pedig a Rozsdatemető 2.0-ban (Katona József Színház) nyújtott teljesítményéért díjazták.

Szélvész után is szép vagy / Fotó: Juhász Éva

A szervezők a nézők számáról nem közöltek pontos adatokat, csak annyit, hogy az idei év rekordot hozott, és míg tavaly 21, idén már 27 országból kattintottak az előadásokra. Gyanítható, hogy ez a földrajzi lefedettség annak a szomorú ténynek is köszönhető, hogy azok a Magyarországról elköltözők, akik korábban itthon színházba jártak, így próbálják megőrizni a kapcsolatukat a hazai színházi kultúrával. Ezért talán nem véletlen az sem, hogy a közönségdíjat éppen a Vígszínház előadása, a Japánban játszódó Szélvész után is szép vagy nyerte el (írta: Cseh Dávid, rendezte: Dino Benjamin), amelynek középpontjában az idegen kultúrába való beilleszkedés nehézségei állnak.                      

eSzínház Fesztivál, 2024. szeptember 20 – 29.