Az őz / ZA – KO Fesztivál

Az előadás ötvözi a monodrámát a többszereplős színművel: rövid jeleneteket látunk a két múltbeli idősíkból, Eszter gyermek- és felnőttkorából.

A zalaegerszegi Kvártélyház nyári programja a ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztivállal kezdődik. Most már mondhatjuk, hogy hagyományosan, hiszen a 12. évadnál járnak. Sokáig a MANNA Egyesülettel közösen rendezték ezt a fesztivált, amelybe közös premier és több független színházi vendégelőadás is belefért. A független szféra egyre szűkülő lehetőségei a MANNA esetében is színházi tevékenységük fokozatos elapadásához vezettek. A Kvártélyház most már néhány éve maga rendezi a fesztivált. Idén négy estén várták azokat a nézőket, akik a nyáresti musicalek mellett más műfajokra is kíváncsiak. A békéscsabai színház Az őz című előadást hozta el, Légrádi Gergely monodrámáját Fekete-fehér címmel pedig Göttinger Pál adta elő. Utóbbi jubileumot is ünnepelt: itt tartották belőle az 50. előadást.

A programban a két színházi előadás mellett egy Hrutka Róbert-koncert és egy színházi stand-up szerepelt, Az előadás címe: Széchenyi tér 3 – 5. címmel (ez a Kvártélyház hivatalos címe). Utóbbi keretében Tompagábor Kornél, a Kvártélyház igazgató-rendezője beszélgetett Dura Veronika és Bot Gábor színművészekkel. Mindketten több kvártélyházi előadásban is szerepeltek már. Szó esett indulásukról, pályájuk fontos szerepeiről, a Kvártélyházhoz kötődő munkáikról.

Az előadás címe: Széchenyi tér 3 - 5. / Tompagábor Kornél, Dura Veronika és Bot Gábor / Fotók: Köves Eszter, Kvártélyház

A nyitónapon a Békéscsabai Jókai Színház érkezett Az őzzel. Szabó Magda neve önmagában is jó hívószó, de a teltházhoz bizonyosan hozzájárult az is, hogy a Déryné Program keretében meghívott előadásra mindössze 200 Ft-ba kerültek a jegyek. A ZA – KO jegyárait a színház mindig is alacsonyabban tartotta, mint a népszerű musicalekre szóló belépőket, bár országos viszonylatban ezek sem számítanak kiugrónak. A szinte ingyenjegy viszont azoknak is lehetőséget teremt, akik sem a 4-5.000, sem a 7.000 Ft-os jegyet nem engedhetik meg maguknak.

A békéscsabai színház földrajzi távolsága miatt – hasonlóan a zalaegerszegihez – meglehetősen kiesik a fősodorból, a megyén kívüliek legfeljebb vendégjátékok alkalmával láthatják. Egy olyan könnyen utaztatható, különösebb színpadi technikát nem igénylő előadás, amilyen Az őz, jó alkalom arra, hogy máshol is bemutatkozhassanak.

Az őz / Tarsoly Krisztina

Szabó Magda 1959-ben megjelent regénye egy elismert, sikeres színésznő, Encsy Eszter belső monológja, aki szerelme temetésére érkezik. A váltott idősíkokkal dolgozó történetből kikerekedik a főszereplő élete. Nehézségekkel, nélkülözéssel teli gyermekkora elszegényedett, osztályidegennek bélyegzett értelmiségi családban; ambivalens kapcsolata iskolatársnőjével, Angélával, akitől elirigyli a címbeli, szimbolikus jelentéssel is bíró őzt, majd akaratlanul is az állat halálát okozza. A regény mottója lehetne Rakovszky Zsuzsa versrészlete: „soha nem múlik el a szeretet, ahogy nem múlik el a gyűlölet sem.” (Párbeszéd az időről) Az évtizedeken át kitartó, nagy érzelmek vezetnek az Eszter, Angéla, Lőrinc háromszög tragédiájához is.

A regény, éppen a belső monológos forma miatt nem kínálja magát színpadi játékra. Monodrámának már inkább. Az ősbemutatóra a Rózsavölgyi Szalonban került sor még 2016-ban, Őze Áron rendezésében, Kovács Krisztina dramaturg színpadi átirata alapján. Ezt az előadást Nagy Mari főszereplésével hosszú évekig játszották. Ugyanezt a szövegváltozatot használja a békéscsabai színház is, ahol Tege Antal rendezésében állították színre a darabot.

Az őz / Tege Antal, Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina

Egy temetőben vagyunk, a háttérképen az őszi fák melankóliája, előtte egy pad. Encsy Eszter itt mondja el a történetét. Az előadás ötvözi a monodrámát a többszereplős színművel: rövid jeleneteket látunk a két múltbeli idősíkból, Eszter gyermek- és felnőttkorából. Villanásnyi párbeszédekben megjelennek életének fontos szereplői. A zongoratanár édesanya (Komáromi Anett) és a háttérbe szorított, az új világban élhetetlen apa (Tege Antal), akik között szoros szövetség van. Angéla (Kiss Viktória), az iskolás lány, később ugyanő már felnőtt nőként és riválisként. Ezek a rövid, párbeszédes részek oldják a monológformát, ahogy ezt a célt szolgálja az a néhány korabeli dalbetét is, amelyeket – Eszter jóbarátja, (Nagy Róbert) ad elő. Az előadás e forma ellenére is megőrzi epikus jellegét, a párbeszédes részek kissé illusztratívak maradnak.

Az Esztert játszó Tarsoly Krisztina szép orgánumát jó hallgatni. Aprólékos gonddal építi fel a szerepet, amelyben a kislány Esztert és a felnőtt nőt egyaránt meg kell jeleníteni, a szerep túlnyomó része azonban egy élet megvallása. Encsy Eszter szabálytalan személyiségét, indulatait, szenvedélyeit kell az életre való rálátás higgadtabb nézőpontjával ötvözni. A végeredmény kicsit szabályosabb, „jólfésültebb”, mint amit a regény alapján várnánk. És ez az egész előadásra elmondható: szimpatikus, míves, a szöveg erejére koncentráló, azonban az alapanyagnál alacsonyabb hőfokú játékot láttunk.

Fekete-fehér / Göttinger Pál

Göttinger Pált a Fekete-fehérben sajnos most nem tudtam újranézni. A Stefan Zweig Sakknovellája alapján készült monodráma négy szerepében nyújtott kiváló alakítását a tatabányai monodráma fesztivál fődíja is jelzi. És ahogy zalaegerszegi nézőktől hallottam, most is igen meggyőző volt.  

Jó, hogy a ZA – KO Fesztivál, ha karcsúbb programmal is, de tartja magát a zalai nyári színházi kínálatban (amelynek másik meghatározó szereplője az egervári várban gyakorlatilag az egész éves repertoárját bemutató Turay Ida Színház a maga zenés, vígjátékos kínálatával). Az elmúlt 12 évben bizonyították, hogy van igény erre a másfajta nyári színházra is a városban.  

ZA – KO Fesztivál, 2025. június 30 – július 4.