Umbrella Kreatív Műhely: Kék Pelikan -

Számtalan animáció-technológia van, s ezek keverhetőek egymással. Készítésük sokkal lassabb folyamat, mint egy élőszereplős filmé, éppen ezért van mód átgondolni a döntéseket.

A Kék Pelikan nem egy furcsa színekben pompázó madár létezését feldolgozó természetfilm, hanem az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm. A Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának negyedik kiadásában nyert el támogatást. A kilencvenes évek szabadságeufóriáját, annak is egy tünetértékű jelenségét, a vonatjegy-hamisítást dolgozza fel. A gyártó cég – nomen est omen –, az Umbrella Kreatív Műhely Kft. a belső-óbudai Perc utcában működik. Ide összpontosul az a kreatív alkotó energia, amely a projekt mögött áll. A film jelen pillanatban a gyártás-előkészítésfázisában van, várhatóan 2021 decemberére készül el.

A kék szín mint jelző egy tintamárkára utal. A találékony jegyhamisító ötletgazda (a filmben adott karakterben ölt testet) rájön: nem rendeltetésszerűen használva, a maró fertőtlenítő szer kimossa a legolcsóbban megvásárolható kishatárforgalmi jegyből az eredeti szöveget, és így az újraírható lesz. Akármilyen desztinációra, akármilyen összegben. E sajátos praktikát követve, kis hazánkban megannyi házi vegykonyhában készült a rengeteg szabad vonatjegy, és adott egy egész generációnak – a mai negyveneseknek –, szívdobogtató, Európát keresztül-kasul behálózó utazásélményt. A lefojtott évtizedek után a szabadság mámorát.

Aki saját emlékeiből nem, a Moszkva tér című filmből emlékezhet erre a jelenségre. Hihette mégis, ez csak fikció. A Kék Pelikan készítői – Csáki László rendező és a producerek: Kázmér Miklós és Felszeghy Ádám –, most megmutatják ennek történeti hátterét: valódi szereplőkkel készült interjúkkal, tehát kordokumentumokkal teljes mozgóképes alkotásukban. A rabló-pandúr játék pszichológiai természetében – a csínytevő jegyhamisítók és az őket fülön csípni akaró MÁV és a rendőrség –, humorban és vonatok iránti olthatatlan rajongásban nem lesz hiány.

Az audio-interjúk azonban nem egy beszélőfejes dokumentumfilmben vagy fikciót is bevonó kreatív testvérműfajában, tehát nem élőszereplőkkel tárulnak a nézők elé. A hallott hangok absztrakt képiséghez társulnak: animációval. Hogy miért pont így, Csáki Lászlótól, a Balázs Béla-díjas, védjegyét kréta-animációival letevő animációs rendezőtől tudtuk meg.

Az ötlet nyolc éve foglalkoztatja. Érdekli a jelenség, a saját maga által is megélt élmény. Reméli, hogy generációkat tud megszólítani e kritikus, humoros, társadalmilag önreflexívvé táguló témával. Először élőszereplős filmet készített volna belőle, a kutatás során készült audio-interjúk hangulata azonban másfelé terelte. A hangzott anyag dokumentumjellegének nyersesége és az animáció adta mesélés szabadsága sajátos műfaji keveredést hoz létre, amely véleménye szerint nagyon hatásos. Filmes szituációkat tud így felépíteni, az általa teremtett vizuális világban szabadon mozgatni. Mind a két műfajnak előnyét (nyerseség és szabadság) kiemelve.

Hogy mi is pontosan az animáció? Csáki László frappáns megfogalmazásában: megmozgatni bármit, és mindezeket akár szabadon, együtt alkalmazni (legyen az rajz-, kréta- vagy tárgy-animáció), majd az elmondani kívánt történet szolgálatába állítani. És mesélni – határtalanul. Számtalan animáció-technológia van, s ezek keverhetőek egymással. Készítésük sokkal lassabb folyamat, mint egy élőszereplős filmé, éppen ezért van mód átgondolni a döntéseket. Ha hiba csúszik be, lehet újrakezdeni. Továbbá: lehet egyedül vagy kevés alkotótárssal dolgozni, persze a legnagyobb öröm, ha – mint a Kék Pelikan esetében is – nagyfilmes apparátussal működik együtt a rendező.

Csáki László fontosnak tartja hangsúlyozni az ún. animatik nélkülözhetetlen szerepét a gyártási folyamat előkészítő időszakában. Az animatik a készülő film „kottája”, amelynek nézése során hosszban és képben orientációs fogódzót kapunk a leendő filmről. A film ritmusa, hangulata, dramaturgiai íve már benne van. A beállítási rajzok, főbb mozgásfázisok a dialóggal, a narrációval és az atmoszférával egybefonódnak, a kép a hanggal összhangba kerül. A Kék Pelikan esetében jelenleg ez a munkafázis zajlik. Ezután következik majd a nagyobb apparátust megmozgató gyártás.

A rendező életében ennek a filmnek az elkészítése kiemelkedően fontos: a nagyfilmes világba belépés kezdete. Ez nála éppen időben történik, mert az első egészestés alkotás megvalósításához szükség van az animáció műfajában szerzett tapasztalatokra, érettségre. Megérte várnia, mert úgy érzi, jókor érkezett el a legmegfelelőbb pillanat.

A producerek, Kázmér Miklós és Felszeghy Ádám mindent megtesznek azért, hogy készülő filmjük a külföldi közönség előtt is ismertté váljon. Már jártak vele és érte Lipcsében, Lisszabonban és Szarajevóban, nemzetközi filmes találkozókon. Utóbbin Felszeghy Ádám jóvoltából elhozták a legjobb pitchnek (a filmötletet pár percben bemutató előadás) járó díjat. Tehát minden adott ahhoz (ahogy tréfásan maguk között mondani szokták), hogy útjára kelve, szabadon szárnyaljon a kék pelikán.

2020. április 3.