Örkény István Színház: Zűrzavar 2045 –

A fantasztikus szereplőgárdától tényleg minden tréfás akció jólesik, ám…

Koronavírus. Mi mással is lehetne indítani egy cikket 2020 októberében, amikor is minden és mindenki a járvány körül, alatt, felett forog? Hogyan is lehetne kivétel ez alól a színház, amely – és itt engedjük meg magunknak a közhelyt – nézők nélkül bizony halott, még ha a rivaldafény mögötti zegzugokban mocorogni is látszik. Hogy e mocorgás valójában mekkora melót is jelent, azt a színházlátogató kevéssé érzékeli, csupán az eredményt várja minduntalan – az estét, amelyen újra együtt lehetünk.

A Zűrzavar 2045 bemutatója – mint napjainkban bármely másik premier – ünnep volt, ha mégoly groteszk is. Maszk fel, hőmérés, kézfertőtlenítés, kontaktkutatást segítő lapocska kitöltése, majd újabb kézfertőtlenítés, míg az Örkény Színház büféjében sorban állnak az ínycsiklandóan színpompás sütemények – elvitelre. Az előadás megkezdése előtti percekben már nyilvánvaló: a vírushelyzet miatt foghíjas marad az apró, máskor csordultig tömött nézőtér. A nagytotál szomorkásan fest, mégis, a helyiségben tapasztalható izgatott lüktetés felülemelkedik a kérészéltű külsőségeken, s világossá válik, hogy az üres székek – mint megannyi gribedli (ha valaki nem ismerné a kifejezést, a jelentése: mosoly- vagy bájgödör – a szerk. megj.) – valójában az elfoglaltakat hangsúlyozzák. Úgy tűnik, a színház tér- és időbeli aktualitásának kockázata ezúttal nem pusztán a színpadon állókat érinti.

Máthé Zsolt, Kerekes Éva és Csákányi Eszter / Horváth Judit próbafotói

Szándékait tekintve maga az előadás sem lehetne naprakészebb. A történet ugyan 2045-ben, Magyarország disztópikus utódállamában játszódik, ám félreértés aligha eshet – amit látunk, az a jelenünkről szól. Olyannyira, hogy a COVID-19-től kezdve Szijjártó Péter jachtbotrányán vagy Lázár Ervin megtámadásán keresztül az egyetemfoglalásig számtalan jelenség idéződik meg, ha változó jelentőséggel is. A Zűrzavar 2045 nem óhajt halhatatlanná válni, a mának mesél, a maszkban ülőknek, és jó is ez így, szép vállalás. Már csak az a kérdés: könnyebbek, bölcsebbek, keserűbbek vagy bizakodóbbak leszünk-e az előadás végére? Azt hiszem, én álmosabb lettem.

No, ez persze nem jelenti azt, hogy ne szórakoztam volna jól. Sokat nevettem, és olykor egészen jóízűeket, ám sosem térdcsapkodásig, sosem könnyekig, sosem teljes testtel, sosem fojtottan, sosem gyógyítóan vagy fájóan. Nevettem, mert ettől a fantasztikus szereplőgárdától tényleg minden tréfás akció jólesik, ám a darab szellemességével már annál ritkábban találkoztam, s ami a nagyobb probléma: túlontúl későn.

A viccözön hamar elfárad, főként, ha egynemű és egydimenziós. A Zűrzavar 2045 cselekménye sajnos rettentő sokáig futja ugyanazokat a köröket anélkül, hogy bárminek is jelentősebb következménye vagy akár feltételezhető tétje volna. A tér egy fake news-gyártó stúdióra emlékeztet, ahol Orkány Elíz kormányzó asszony (Kerekes Éva) és testvére, Orkány Málna (Takács Nóra Diána) folyamatosan arról tájékoztatja Vengria tartomány lakóit – és természetesen Oroszországot –, hogy mekkora káoszt okoznak a csúf, lázadó kaotisták. Leverésükre pedig biztosan számíthatunk anyagi támogatásra magától Putyin elnöktől, akit ebben az akcióban több hivatalnok és még több műszaki muzsik segít. Ezek legtöbbje úgy lázad az általános elbutítás ellen, hogy nem lázad.

Novkov Máté és Kerekes Éva

A közel kétórás játékidő utolsó tizenöt percéig tulajdonképpen egy gigászira nyújtott expozíciót láthatunk, amelyben megismerhetjük a szereplőket, rajtuk keresztül pedig a világot, amelyben élnek. Az ismertetés újabb és újabb jelenetei azonban jórészt redundánsak, s bár a színészek valamennyien kiválóak, az irodalmi alapanyag nem biztosít számukra elegendő teret ahhoz, hogy valódi mélységet biztosítsanak a karaktereiknek. Hiába, ha nincs hihető és érvényes konfliktus, a szereplők könnyűszerrel válnak amorálissá és érdektelenné. Kár, hiszen van itt drámai alapanyag bőven: közszolgálati hamis hírek terjesztése, xenofóbia, despotizmus, identitás-tolvajlás, történelemhamisítás, miegyéb – a baj, hogy mindezt fókuszálatlanul, rendezetlenül és porciózatlanul tárja elénk az előadás.

A központi bonyodalom csírája azonban előbb-utóbb kiviláglik, avagy körülbelül másfél órával az elődadás kezdete után végre beindulnak a történések. A Zűrzavar 2045 leporolja magát, és elkezd klasszikus komédiaként működni, amely egyetlen, világosan megfogalmazott kérdés körül forog: mi is a lázadás megfelelő módja a 21. században?

A könyörtelen időszűke nem kedvez a későn elkezdett munkának, így az óhatatlanul az előadás körmére ég. És ezen sajnos az sem segít, hogy a technikai apparátusnak köszönhetően állandóan élőben látjuk azt, hogy milyen is real time-ban, zöld háttér előtt bohóckodni. A dramaturg feladata (hogy ti. ez a szövegözön ne terjengjen ilyen sokáig, ennyire kedvezőtlenül) elvégzetlenül maradt. Egyáltalán nem meglepő módon hirtelen és meglehetősen rosszul befejezetten ér véget a mű.

Znamenák István

És ekkor a kivetítőn hirtelen megjelenik valami: #FreeSzfe. A színészek felsorakoznak, a tenyerüket a közönség felé tartják. Ujjongva tapsolunk, mintha csak ezért jöttünk volna. A színház több, mint az előadás. A történet pedig folytatódik…

Zűrzavar 2045

Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján írta: Bánki Gergely, Gábor Sára, Polgár Csaba. Díszlet-jelmez: Izsák Lili. Dramaturg: Gábor Sára. Zene: Matkó Tamás. Médiadesign: Juhász András, Táborosi András. Súgó: Horváth Éva. Ügyelő: Mózer Zsolt. A rendező munkatársa: Érdi Ariadne. Rendező: Polgár Csaba.

Szereplők: Kerekes Éva, Znamenák István, Bánki Gergely m.v., Jéger Zsombor,

Takács Nóra Diána, Zsigmond Emőke, Máthé Zsolt, Csákányi Eszter, Lukáts Andor m.v. / Csuja Imre, Terhes Sándor m.v., Nagy Zsolt, Kókai Tünde, Novkov Máté, Bíró Kriszta, Pogány Judit, Ficza István. Videón közreműködik: Békés Itala, Bíró Panni és Mácsai Pál.

Örkény István Színház, 2020. október 9.