Pálffy Zsófi: Kisvárdai színháztörténeti kemping
Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiválja –
Urbán András annyira radikális színházat csinál, hogy azzal radikálissá erőszakolja a nézőjét is…
Urbán András annyira radikális színházat csinál, hogy azzal radikálissá erőszakolja a nézőjét is…
…egyszerre tart görbe tükröt és ad biztatást, reményt.
…éppen egy cseh rendező munkájában figyelhető meg jelenünk magyar színházjelenségének egy sor ellentmondása.
Szembenézni egy nyesttel és a halál napraforgós angyalaival.
Női- és férfilélekről, operettvilágról és a Cooltour cafés olvasás örömeiről.
…avagy megtaláltam a fesztivált, amit haza akarok vinni magammal...
A közös nevező: személyesség, szabadság, itt-lét.
A második nap utolsó előadása viszont olyan igazságokat vág a képünkbe, melyeket utálunk elismerni. Például hogy degenerált szarevők vagyunk.
Kell egy kis idő, amíg ráérez az ember arra a szabadságra, hogy hagyhatja a fenébe a fejtegetést.
A Parental Ctrl-ban egyszerűen elbűvölő, hogy a három előadó keresetlensége, helyenként antiszínházas színjátszása igen színvonalas, néha kifejezetten bravúros előadói (ének)tudással párosul.