Spamalot, avagy a Gyalog galopp / Kvártélyház Szabadtéri Színház

Ez esetben Arthur király nemcsak magyarokat keres, hogy az egyik próbát kiállhassa, de egyenesen Göcsejbe látogat, és nem maradhat ki a (jelen pillanatban az NB I. hatodik helyén álló) ZTE biztatása-ünneplése sem.

Arthur király, angol király, léptet fakó lován… Vagyis nem, helyette lovaglást imitálva a két saját lábán, mellette kókuszgolyókat összecsattogtató apródja adja a ritmust. Lovagokat toboroznak a Kerekasztal mellé, hogy megtalálják a Szent Grált. A Monty Python éppen 50 éves, generációk élményévé vált filmjét, a Gyalog galoppot annak idején igen szerény költségvetésből forgatták, így került a lovak helyére a patacsattogást utánzó kókuszgolyó. A friss ötletek és az angol abszurd humor találkozása olyan egyedi stílust eredményezett, amely meghódította a mozinézőket. Világsiker lett, így aztán nem kerülhette el a musicalesítés sem.

Nárai Dominik és Bot Gábor / Fotó: Tth Jns

Ez a musicalváltozat, annak ellenére, hogy tartalmazza az ikonikus jeleneteket, abszurditásában lájtosabb. Parodizálja a musical szabályait, viccel azzal, hogy e műfaj megkívánja a szerelmes összeborulásokat, a boldog véget és az esküvőt, kell hát bele női szerep is (ami a filmben csak mutatóban van) – közben meg mégis megfelel a musical szabályainak. Erős stíluskavalkád jellemzi, a "van itt minden" könnyedsége, és a dalok is viszik a nézőt. Aki az eredetit kéri rajta számon, lehet, hogy csalódik, akit viszont éppen az tart vissza, hogy nem vevő az abszurd humorra, de a musicaleket szereti, nyugodtan próbálkozhat vele, és erre a zalaegerszegi előadás jó alkalom.

Szakály Aurél / Fotó: Tth Jns

A játszási jogok adnak némi mozgási lehetőséget, például, hogy egy dalt az adott országra lehet szabni. Ez esetben Arthur király nemcsak magyarokat keres, hogy az egyik próbát kiállhassa, de egyenesen Göcsejbe látogat, és nem maradhat ki a (jelen pillanatban az NB I. hatodik helyén álló) ZTE biztatása-ünneplése sem. A közönség persze hálás a hazai utalásokért. Tompagábor Kornél rendezésének azonban van ennél finomabb utalása is a hazai közegre: ha már két remekül éneklő színésznő is játszik a Kvártélyházban, megkettőzi a Tó úrnőjének szerepét, és ebben éppen úgy benne van a tó vizében önmagára rácsodálkozó Narkisszosz, mint a tihanyi ekhó legendája a kevély királykisasszonyról. (Akik régebb óta követik a rendező pályáját, emlékezhetnek rá, hogy pár éve Nemecseket kettőzte meg A Pál utcai fiúkban.) Támadi Anita már többedszer játszik a Kvártélyházban, Foltányi Edina pedig a tavalyi Hairben hívta fel magára a figyelmet remek hangjával. Idén már a színpadi kiállása is erőteljes és magabiztos. Párosuk, akár együtt, akár egymást visszhangozva énekelnek, nagyon jól működik.

Támadi Anita és Foltányi Edina / Fotó: Tth Jns

Az előadást Szakály Aurél történész professzora vezeti fel, néhány könnyed mondatban összegezve a korabeli angol történelmi helyzetet. Bot Gábor királya az öntudatos uralkodó és a szerepét komolyan vevő, de ahhoz még fel nem nőtt, kissé gyerekes Arthur változó arányú keveréke, akinek még a kezét is úgy kell megkérni. Énekesi teljesítménye mellett meggyőzően hozza ennek a „magad uram, ha lovad nincsen” királynak a téblábolását. De ha lova nincs is, Nárai Dominik hűséges apródja mindig ott csattog mellette. Dura Veronika öltözik talán a legtöbbet az előadás során, a több kisebb szerep mellett Sir Lancelotként pedig amúgy is rejtőzködésre kényszerül. A színésznő bizonyítja, hogy a drámai szerepek mellett a komikusi véna sem hiányzik belőle. Lévai Attila (Sir Galahad, Fekete lovag) játéka szintén élénk színfoltja az előadásnak, felszabadultan komédiázik, akárcsak Cseh Richárd.

Az alapanyaghoz illően a látványvilág is eklektikus. Vásznakra festett háttérképek idézik meg a helyszíneket, angol, francia és magyar városnevek keverednek (Quarter house és Calais), a Kvártélyház historizáló falán lovagok futnak versenyt, rajzfilmbe illő kutyák és macskák tűnnek fel. Szőke Julianna jelmezei a lovagok egyszerűbb, visszafogottabb színvilágú ruházatától a pompom lányok harsánypiros ruhájáig fokozza a formák és színek kavalkádját. A kellékek barkácsjellege (az évszakok váltakozását a vödörből kiöntött rózsaszirmok és vattapamacsok jelzik) visszautal a filmre. Mivel musicalparódiát látunk, bár néha belevibrál a szem, mindez a helyén van.

Fotó: Kvártélyház

Kósa Ruben és Kósa-Kemes Laura energikus koreográfiája is sokfelől jött elemekből tevődik össze: a sztepp és a kánkán mellett a magyar néptánc elemei is beépülnek a mozgásanyagba. A zenének van élő része is, Salamon Attila gitárjátéka, akit Sir Salamonként lovaggá is kineveznek.

Az előadás bemutatóját kétszer is elverte a vihar, de úgy tűnik, e baljós előjelek ellenére a Spamalot a maga bumfordi játékosságával és humorával megnyerte az egerszegi közönséget, jó eséllyel visszatérő eleme lesz a jövő évi programnak is.      

Eric Idle – John Du Prez: Spamalot, avagy a Gyalog Galopp / Kvártélyház Szabadtéri Színház

Fordította: Bárány Ferenc

Játsszák: Bot Gábor, Lévai Attila, Dura Veronika, Támadi Anita, Foltányi Edina, Bartus Botond e.h., Nárai Dominik, Cseh Richárd, Kósa Ruben, Bolla Dávid, Táncos Kristóf, Szakály Aurél, Salamon Attila.

Tánckar: Kósa Ruben, Kósa-Kemes Laura, Ádám Kiara Hanna, Barabás Lilla, Bolla Dávid, Nárai Dominik, Sziva Veronika, Táncos Kristóf, Molnár Csanád/Végh Csanád.

Díszlet: Szili Péter, Tompagábor Kornél. Jelmez: Szőke Julianna. Videótechnika: Tompagábor Kornél. Világítás: Németh László, Váczy Zoltán. Zenei vezető: Máriás Zsolt. Korrepetitor: Máriás Zsolt, Berkes Dániel. Koreográfus: Kósa Ruben, Kósa-Kemes Laura. Ügyelő: Kovács Arnold. Hang: Köves Marcell, Szücs Ádám. Műszaki vezető: Oláh János. Kellékes: Jordán Kornél. Fodrász: Tubolyné Kocsis Éva. Öltöztetők: Jámborné Némethy Mária, Kovács Katalin. A rendező munkatársai: Fábián Boglárka, Köves Eszter, Kósa-Kemes Laura. Rendező: Tompagábor Kornél.

Kvártélyház, 2025. augusztus 8.