Sárosi Emőke: A nyolcadik csoda maga a nő

Kritika Steven Saylor A hét csoda című történelmi krimijéről

Novellaszerű ókori krimi a világ hét csodája színfalai között. Politika, árulás és a felnőtté válás szexualitása. Saylor a Nyomozó fiatalkori szemén keresztül láttatja az ókor rejtélyeit.



A tizennyolc éves Gordianus, a leendő „Nyomozó" élete legnagyobb kalandjára készül tanárával, a szidóni Antripatrosszal. A világ hét csodáját látogatják meg, amit a költő először a Kr. e. 2. században írt epigrammájában említett: az epheszoszi Artemisz-templomot, a halikarnasszoszi mauzóleumot, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobrát, Szemiramisz függőkertjét, a rodoszi kolosszust, a gízai piramisokat és a pharoszi világítótornyot.
Miért fontosak ezek az épületek? Mi alapján ez a hét csoda a világ hét csodája? – ezek a kérdések fogalmazódnak meg az ifjúban; és bennünk, olvasókban is, hiszen a könyv egy izgalmas krimi (helyenként talán túlságosan is hosszadalmas képszerű leírásokkal), Gordianus felnőtté válásának történetére felépítve.

Steven Saylor_A_het_csoda_b1_k


A férfiak egzisztencialista, méret- és hatalomorientált világában a nyolcadik csoda maga a nő. A könyvben is a valódi, de „kézzel is fogható" varázslat a szerelem egy barbár rabszolgalánnyal, Bethesdával. A korban a testi gyönyör megtestesítői, az egyedül alvás problémájának lehetséges megoldásai a kéjnők és a rabszolgalányok. A mozgalmas történet mellett a szexualitás egyre burjánzóbb rengetegébe is betekintést ad a novellaszerű regény.
Dante Isteni színjátékából ismerős, „Vergilius – Dante" motívumként tanár és diák együtt látogatják végig Görögország és Kis-Ázsia híres városait, valamint Babilóniát és Egyiptomot. Szemtanúi lesznek az Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálják a legpompásabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és kísérteties jelenségek kísérik. Gordianus brillírozik, kíváncsisága és éles esze minden rejtélyt felderít, csupán – a diáklét gyermeki naivitásától – az orra előtt zajló árulást, intrikát nem látja. Tanára, Antipatrosz, a csavaros észjárású öregember ugyanis, aki mielőtt útnak indulnak, megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot, összefüggésbe hozható a háttérben forrongó politikai zűrzavarral, amely felforgatja majd a római világot:

Rózsás arcú Rhodopé voltam, anyám pedig Boiszka,
Nem betegség lett végzetünk, kard döfte át testünk.
Amikoron az elvakult Árész lesújtott a városunkra,
Bátor anyám böllérkést és kötelet vetett a vállára,
És imák között leölt engem, mint bárányt az oltáron,
Majd nyakára hurkolta a kötelet és fellógatta magát,
Így halt meg két korinthoszi nő, tisztán és szabadon,
Karon fogva a végzetet, elátkozva a sóvár szemeket." (169.o.)

A hét csoda, a római kori „Poirot-történeteknek", vagyis Steven Saylor igen sikeres, jelenleg már tizenhárom kötetes Roma Sub Rosa-sorozatának – kronológiai – előzménye. Ebben az író ötvözi a detektívtörténetet a történelmi regénnyel, miközben a hangsúlyt a korszak leírására helyezi. A sorozat mindvégig valós történelmi személyekhez, forrásokkal alátámasztható tényekhez, politikai intrikákhoz, bírósági ügyekhez, ókori botrányokhoz kapcsolódik. És értelmezési lehetőséget ad nagy miértekre: például Nagy Sándor a valaha élt legjobb marketingesként uralma alatt akarta tudni az összes világcsodát, mintegy határvonalszerűen kijelölve birodalmát a népkábító látványosságokkal:
„...Térképen böngésztem, megjelöltem rajtuk a hét csodát, és elámultam azon, milyen messze vannak egymástól. Később rájöttem, mi a közös bennük: mind Nagy Sándor egykori birodalmának területén épültek. Mi több, ha körbe összekötjük őket egy vonallal, megkapjuk Nagy Sándor birodalmának körvonalait, benne Görögországgal, Ázsiával, Perzsiával és Egyiptommal. Ez Nagy Sándor világának lenyomata, amely megannyi nemzetből, fajból és nyelvből tevődött össze – és ezek voltak a legnagyobb és legnagyszerűbb építményei. Az is felmerült bennem, hogy esetleg maga Nagy Sándor találta ki a hét csoda listáját, mivel a birodalma egységének jelképét látta bennük..." (331.old)
Tipikus pasikönyv ez, hisz a kéjnők és a rabszolgalányok az ősi asszonyi szerepet idézik: kiszolgálnak minden szinten, viszonzást soha nem várva. A hírnév és a hatalom hímvilágában a valódi csoda mégis a nő, aki férfivá neveli a gyermeket, hiszen a testi gyönyörök kertjének megismertetése új dimenziókat nyit a felnőtt gondolkodásnak. A Gordianus-rajongók nagy örömére újabb Saylor-siker várható, mert a pörgő cselekménybe kevert politikai botrányok és gyilkosságok, a monumentalitás és a (Nyomozó jellemfejlődését elősegítő) erotikum zseniális ötvözete maga az ókori Róma... Egyfajta hét csoda.

Steven Saylor: A hét csoda
Agave Könyvek, 2012

 

© 2016 KútszéliStílus.hu