Turbuly Lilla: Csak semmi pátoszt!

Katona József: Bánk bán -

Itt senkinek nincs abszolút igazsága, csak saját szemszöge, ahonnan nem látszik a másiké.

A 37 éves Katona József Színház egy 25 éves rendezőre bízta, hogy névadója fő művét a színház történetében először színpadra állítsa.(Katona József is éppen ennyi idős volt, amikor a darabot írta.) Hogy ez a színházainkban máskülönben annyit játszott, ikonikus nemzeti dráma miért éppen a Katona József Színházban nem volt eddig látható, az inkább színháztörténeti kérdés. Ma izgalmasabb, hogyan látja és láttatja egy 25 éves fiatal azt a drámát, amely olyan, ma is húsbavágó kérdéseket fogalmaz meg, mint magyarok és a hozzánk érkezett nem magyarok viszonya vagya nők megítélése és helyzete hatalmi pozíciókban és a családban. És amelyet sújt a kötelező olvasmányok végzete: sokak emlékeiben él unalmas és érthetetlen nyűgolvasmányként.  

bánkmcs1Szirtes Ági és Dér Zsolt / Fotó: Mészáros Csaba

Tarnóczi Jakab Bánk bánja kerül mindenféle pátoszt, alaphangja ironikus. Nagy nemzeti sorskérdések helyett emberek közötti tragikomédiákban és a másikra nem figyelő monomániákban gondolkodik. A viszonyrendszerre utal a háromszög alakú színpad és a nézőket fogadó élőkép is: a csoportokba rendeződő szereplők egy-egy pillantással, el- vagy odafordulással érzékeltetik kapcsolódásaikat.

Kálmán Eszter lecsupaszított színpadképe és jelmezei is a vadászat témaköréhez kapcsolódnak. A falakon szarvasagancsok – és más szinte semmi. Egy egyszerű szék, és egy zsinórkordon, amivel, ha kell, el lehet választani egymástól a szereplőket. A magyarok (szemben a merániakkal) vadászköpenyben, méretes bajuszban, kezükben sörösüveggel mulatnak. A puska a gyermekek vállán is ott van, öröklődik, ahogy a torzsalkodás és az idegenekkel szembeni gyűlölet is. Hogy pontosan miért, arra talán senki sem emlékszik.

bánkmcs2Bezerédi Zoltán és Bányai Kelemen Barna / Fotó: Mészáros Csaba

Az már korábbi rendezéseiből tudható, hogy Tarnóczi Jakab szereti a klasszikus műveket, veretes szövegeket. Ezúttal is az eredeti Katona József-szöveget használják. A mondatok áramlását, a szóképek, hasonlatok bonyolultságát azzal teszik befogadhatóbbá, hogy a szöveg indulati töltése ott van a szövegen túl is, a mozdulatokban, a metakommunikációban, a hangerőben, a színpadkép egészében. Néha elég lenne csak nézni a színpadot, akkor is pontosan értenénk, hogy mi zajlik.

Az egész előadás alapérzetét közvetíti az udvari mulatság. Bencsik Levente és Hunyadi Máté zenéjére sajátos, váll- és karrángatásokra épülő mozdulatokkal táncolnak. Van valami ideges zaklatottság az egészben, mint amikor az ember összerezzen egy nem várt zajtól vagy érintéstől. Emellett azonban ott a humor és az irónia is a jobbra-balra toporgó atyafiak bajuszlógatásában. Mint egy karikatúra az „így mulat a magyar” témakörben.

bánkmcs5Elek Ferenc, Rajkai Zoltán, Rujder Vvivien, Dankó István, Pálos Hanna, Takátsy Péter és Dér Zsolt  / Fotó: Mészáros Csaba

Jobb, ha a drámahősökről bennünk kialakult sémákat is otthon hagyjuk. Bányai Kelemen Barna Bánk bánja itt nem a nagy nemzeti hős, nem a magyar érdekek felkent védelmezője, hanem szekértáborok közé szorult harmadik utas. Ezt mutatja a színpadon kijelölt helye is, sokat időzik a háromszög sarkába beszorulva. A magánéletében gyötrődő, bizonytalan férfi, kevesebb benne a macsó mindentudás, mimikájában, szemöldökmozgásában sokkal több a kételkedés, a mi történik tulajdonképpen zavara.

A józanabb hangot, az önmérsékletet képviselik az előadásban Melinda bátyjai, Mikhál bán (Takátsy Péter) és Simon bán (Rajkai Zoltán). Ezt azonban elnyomja Petur bán vehemens, harsány karaktere. Dankó István robbanó energiákkal formálja meg a hangadó bánt, akinek szavára a többiek bólogatnak. (Ehhez hozzátartozik a hangerő is, egy mellettem ülő úr rendre összerezzent Petur kitöréseitől.)

bánkmcs3Pálos Hanna / Fotó: Mészáros Csaba

Melinda (Pálos Hanna) és Ottó (Dér Zsolt) kapcsolatát is átértelmezik. Ottó itt nem az az alattomos és gaz csábító, akire emlékszünk, Melinda utáni vágyakozásában valamivel több van ennél. És Melinda is megszédül, nem csak Biberach porától, hanem Ottó vonzerejétől is.

Gertrudis Szirtes Ági megformálásában imponáló jelenség, elegáns nagyasszony, máskor rémült asszony, akit legalább annyira vonz, mint amennyire nyomaszt, hogy férje távollétében övé a hatalom. Vele szemben a pártütők legfőbb érve, hogy nő.

Bezerédi Zoltán egy karbantartó kinézetét ölti magára Tiborc szerepében. Nem alázkodik meg, nem könyörög, sérelmeit sorolja, méltatlan helyzetét nehezményezi.

bánkjgy1Dér Zsolt és Kovács Lehel / Fotó: Jókúti György

Elek Ferenc bundás, robusztus alakja nem tesz igazságot. Kimaradnak a „Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk -
        Előbb esett el méltán a királyné!” sorok.

Itt senkinek nincs abszolút igazsága, csak saját szemszöge, ahonnan nem látszik a másiké. Az előadás végén veszekedő, egymást a padról lelökdöső gyerekek azt jelzik: így marad ez még nagyon soká.

bánkjgy3Elek Ferenc, Bányai Kelemen Barna, Pálos Hanna, Dér Zsolt, Kovács Lehel, Dankó István, Takátsy Péter / Fotó: Jókúti György

(U.i.: Tarnóczi Jakab egy interjúban[1] nem sok jót mondott a kritikusokról, kifogásolta, hogy nem tud meg többet az írásaikból, mint hogy szubjektíve tetszett vagy nem tetszett nekik az előadás. Bánk bán-rendezése éppen arra fut ki, hogy nem nagyon tudjuk máshonnan nézni a világot, mint a saját szemszögünkből. Bevallom, nem tudnám megmondani, hogy tetszett vagy nem tetszett nekem Tarnóczi Bánk bánja. De kifordítja a darabot a megszokott koordinátarendszerből. Mintha egy jól ismert képet most a negatívja alapján kellene értelmezni. A reménybeli nézőknek mondom: ez mindenképpen megér egy estét.)    

Katona József: Bánk bán

Játsszák: Elek Ferenc, Szirtes Ági, Dér Zsolt, Bányai Kelemen Barna, Pálos Hanna, Takátsy Péter, Rajkai Zoltán,, Dankó István, Rujder Vivien, Kovács Lehel és Bezerédi Zoltán.

Díszlet, jelmez: Kálmán Eszter. Jelmez-asszisztens: Böhm Katalin. Dramaturg: Varga Zsófia. Zene: Bencsik Levente és Hunyadi Máté. Fény: Lohár Antal. Hang: Wirth Tamás. Súgó: Boncza Anita. Asszisztens: Hornung Gábor. Rendező: Tarnóczi Jakab.

Katona József Színház, Kamra, 2019. december 20.

[1]https://deszkavizio.hu/a-mi-generacionk-rengeteg-lehetoseget-kap-most-interju-tarnoczi-jakabbal/

 

© 2016 KútszéliStílus.hu