Spiró György: Főtitkárok / Kamra

A Kamra előadásában mindenki máshogyan próbál a húsos fazék közvetlen közelében maradni.

Főtitkárok, Brioni közjáték, Sajnálatos események. Két tragédiából és egy közjátékból áll Spiró György trilógiája, amely keresztmetszete Magyarország második világháború utáni hat évtizedének. A Sajnálatos események címmel megjelent kötet nyitó darabját, az 1946 és 1956 közötti politikai fordulatokkal foglalkozó Főtitkárokat a Katona József Színház Kamrája mutatta be.

Spiró darabja dramatizált történelemkönyv. A drámai feszültséget teljesen hanyagoló Főtitkárok inkább regény, semmint színdarab. A karakterek egyetlen kapcsolódási pontja a világhoz és a másikhoz a hűség a kommunista párthoz. Nem számít, ha ártatlan vagy, az életedet kell adnod, ha a pártvezetés úgy gondolja. Bármi megengedhető a cél érdekében. A feltételek nélküli hit, és az egyéb körülmények szerencsés alakulása azonban elvezet(het)i a kádert a hatalom centrumába.

Fekete Ernő és Mészáros Béla / Fotók: Szilágyi Lenke

A párthűség viszonylagos, mivel annak az egyénnek az értelmezésétől függ, aki közelebb helyezkedik a hatalom középpontjához. Az első jelenetben egyértelmű Gerő Ernő fölénye. Rákosi kénytelen magyarázkodni arról, hogy ő, a tarfejű kommunista mekkorát hibázott, amikor közös fényképen szerepelt Truman elnökkel, hiszen így a párt lejáratta magát a Gazda, azaz Sztálin előtt.

Hálátlan a feladata a dokumentumdráma első színre állítójának, mert Spiró tragédiája nem él a Shakespeare-nél tapasztalt módszerrel (sem). A Bárd a hatalomért folytatott kíméletlen harc közepette is felvillantja a magánember személyiségének összetettségét a politika véres húsdarálójában. A számtalan felmerülő példa közül elég a híres-hírhedt lánykérésre gondolni a III. Richárdból. A testi bajoktól sújtott főhős elnyeri Lady Anna kezét, miközben az asszony pontosan tudja, hogy a férjét éppen Gloster gyilkoltatta meg. Spiró meg sem próbálja ábrázolni a magánszférát. Nem véletlen, hogy nincs női szereplője a drámának.

Zsámbéki Gábor rendezése a dokumentarista drámaszöveg miatt kilakuló hiányérzetet több dimenzió megjelenítésével igyekszik kompenzálni. A kihallgatások végeztével lánc jelenik meg a magasban, majd kellemetlen hanghatások kíséretében hullanak a padlóra a láncszemek. „Munkásököl, vasököl, odaüt, ahova köll.” Koltay Dorottya Szonja és Nagy Réka a színpad három falára vetített színes filmjei és fényképei megidézik a kommunista diktatúra propagandagépezetét.

Elek Ferenc

A Kamra előadásában mindenki máshogyan próbál a húsos fazék közvetlen közelében maradni. Péter Gábor (Vajdai Vilmos), a rettegett államvédelmi hatóság vezetője sohasem emeli fel a hangját, ám folyamatosan fürkészi társai tekintetét, hogy ki hol áll az adott pillanatban, és mit gondolhat az elhangzottakról. Farkas Mihály (Mészáros Béla) a kihallgatásokon úgy kérdez, mintha ütne. Egy figurát találunk, akiben a politikusi formátum (talán) fellelhető. Ez pedig Rajk László (Fekete Ernő), ám őt bedarálja a hatalom embertelen gépezete.

A legfőbb hatalom, a főtitkári pozíció várományosa két jelentéktelen, szürke hivatalnok. Az egyik küzd érte, a másiknak az ölébe hull, és ha már így esett, elfogadja. Az egyikőjük a középpont felé törekszik, a másik a perifériára szorulva vár a kedvező alkalomra.

Elek Ferenc Rákosi Mátyás szerepében tragikus komédiásként harcol az első számú vezető helyéért. Rákosi a felütésben kötetlenül anekdotázik elvtársai körében. Eleinte kapaszkodik a székének a karfájába, amikor Gerő Ernő (Rajkai Zoltán) számon kéri rajta az amerikai útját. A későbbiekben már mások érzik megtiszteltetésnek, ha a társaságában lehetnek. Rákosiban az a félelmetes, hogy semmi félelmetes nincsen benne. Még csak jó szónoknak sem mondható, de ha a helyzet úgy hozná, saját édesanyja halálos ítéletét is aláírná. Elek átütő erejű alakítása az érzékeny arcra alapoz, amely akár a gyurma: sok minden alakítható belőle. Az még csak aggasztó, ha hallgat és kiismerhetetlenül maga elé néz. Már melegebb a helyzet, ha a homlokát is ráncolja. A sokszor lekicsinylőn, ritkábban kihívó szigorúsággal lebiggyedt ajka és a váratlanul felszaladó szemöldöke már fenyegeti a partnerét. Mindeközben a résnyire szűkült szemgolyók szűnni nem akaró gyanakvással vizslatják partnerét. Nem az számít, amit Rákosi mond, hanem az a nonverbális monológ, amelyet a gumiarc megszakítás nélkül mutat. Elek alakítása ijesztő példája az önreflexióra, az önkritikára képtelen, ám az ideológia nevében bármire hajlandó politikusnak.

Vizi Dávid

Az észrevehetetlen kisembert adja Vizi Dávid Kádár Jánosként. Beesett válla és az enyhén nyitva felejtett ajka a feltétlen szolgálatkészségé. Kádár önmaga sem hiszi el, hogy ilyen messzire jutott, és nem mer belegondolni, hogy még mennyire viheti. Mindig arra jár, ahol a fontos dolgok történnek. Ráadásul többször kívülről érkezik, mintha nem is tartozna a pártvezetésbe. Ilyen a balatonaligai pártüdülőben zajló jelenet, ahol az elvtársak fürdőznek. A frissen érkezett Kádár feladata a letartóztatás előtt álló Rajk László figyelmének elterelése. Kiváló betétszám a jövendő főtitkárának szónoki alakulása. Valóságos retorikai fejlődésregény ez. A Rajk-per tanulságait összegző beszédében Kádár eleinte száraz tényeket közöl, később látványosan elhagyja a fogalmakat, amelyek összeegyeztethetetlenek a kommunista világnézettel. Végül azzal a keresetlen egyszerűséggel, és szaggatott hangsúlyokkal beszél, ahogyan azt a modelltől annyi éven át hallhattuk.

Rákosi Mátyás Visszaemlékezések címmel írt önéletrajzában olvasható, hogy a magyar pártvezér a Rajk-per lebonyolításáról részletesen egyeztetett Sztálinnal. Eleinte nem volt elvárás a halálos ítélet, mégis az lett a végleges verdikt. A szerző többször is nekifut a Rajk-per elbeszélésének, amelyben ártatlanokat végeztek ki. Talán nem véletlen, hogy ez is töredékben maradt a csapongó könyvben. Egy valami azonban jól követhető. Rákosi az önfelmentésen, a kifogások keresésén túl képtelen máshogyan viszonyulni a tragikus történet(ek)hez.

A Főtitkárok 110 perce felmentést senkinek sem adva mesél a mindannyiunkban mind a mai napig élő Rákosi-rendszerről. Spiró György és Zsámbéki Gábor több évtizedes munkakapcsolata olyan emlékezetes előadásokat eredményezett a Katona József Színházban, mint amilyen Az imposztor, a Csirkefej, a Koccanás, vagy a jelenleg is műsoron lévő Széljegy. A Főtitkárok illeszkedik a fenti sorozatba.

Spiró György: Főtitkárok

Játsszák: Vizi Dávid, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Vajdai Vilmos, Rajkai Zoltán, Mészáros Béla, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Geltz Péter.

Díszlet: Khell Csörsz. Jelmez: Szakács Györgyi. Dramaturg: Török Tamara. zenei dramaturg: Vajdai Vilmos. Videótechnika: Nagy Réka. Videó: Koltay Dorottya Szonja. Súgó: Schaefer Andrea. Asszisztens: Tóth Judit.

Rendező: Zsámbéki Gábor.

Katona József Színház, Kamra, 2022. március 4.