Szekeres Szabolcs: Szívműtét

William Shakespeare: A velencei kalmár –

Nem az antiszemitizmus működési mechanizmusa a központi téma, hanem a polgári rend, amely végül megálljt parancsol az elszabadult indulatoknak.

Az ezredforduló tájékán az akkoriban frissen rekonstruált Globe Színház közvélemény-kutatása szerint a középiskolásokat oktató tanárok 18 százaléka tartotta antiszemitának Shakespeare A velencei kalmár című színművét. Arnold Wesker, a huszadik századi angol dráma jeles képviselője szerint a darab azért veszélyes, mert kasszasikert ígérő fércmű, amelyben a bárd a gyönyörű, jambikus lejtésű sorait siralmas alakokra pazarolja. Nem túl hízelgő vélemények, mégis ez az egyik legtöbbet játszott Shakespeare-dráma napjainkban.

A velencei kalmárHevesi László / A kép forrása: port.hu

Zsótér Sándor rendezése sem sokat bíbelődik a figurákkal. Nem az antiszemitizmus működési mechanizmusa a központi téma, hanem a polgári rend, amely végül megálljt parancsol az elszabadult indulatoknak. Szerencsétlen üzlet köttetik a két régi rivális, a zsidó Shylock és a keresztény Antonio között. Elrajzolt, bár kétségtelenül szórakoztató karakterek a szereplők. Az előbbi kétségtelenül pénzéhes, és valami ősi, megmagyarázhatatlan gyűlölet fűti. Az utóbbit melankólia gyötri, de nem nagyon, éppen annyira, hogy folyamatosan önmagával legyen elfoglalva, és ne érezze, csak a legvégén a veszélyt, de akkor annál jobban.

Börcsök Enikő és Zsótér Sándor színészosztályának jóvoltából átlényegülnek a tárgyak, és néhol a mozdulatok is, az előadás helyszínéül szolgáló Színház- és Filmművészeti Egyetem Menzáján. Így válik a falilámpa búrájából kipa, a karnis függönytartó csipeszeiből pedig szorobán. Atmoszférateremtő erővel bírnak a tejüvegben elmosódó arcok. A földön, az egymás mellett fekvő testek összefonódó csuklói a férfiszerelem szimbólumai.

Szerepet kap az utcán még a parkolóóra is, amelyre Shylock kapaszkodik fel azon gondolkodva, hogy kölcsönözzön-e pénzt Bassaniónak, amiért annak legjobb barátja, Antonio vállalna kezességet. Ugyanígy játszanak a bukóra állított ablak és ablakkeret között szűk résen bedugott kézfejek, amelyek a velencei polgárok hírek iránti izgatottságát mutatják.

velenceiZsótér Sándor / A kép forrása: port.hu

Mindebből a sokféle ötletből építkezve jutunk el a tárgyalási jelenetig, ahol el kell dönteni, hogy Shylock valóban kivághat-e egy font húst Antonio mellkasából. Az addigi felhőtlen játék komolyra vált. A háttérben a kivetítőn szívműtét képei. Az élőjelenetben hosszú pillanatokig tervezi, méricskéli és latolgatja az előtte fekvő, félmeztelen embert Shylock, hogy végre kivághassa azt a bizonyos darabot a gyűlölt, már mindenre (f)elkészült testből. Aztán jóval a feje fölé emeli az előzőleg gondosan fent kését, hogy elvégezze az első bemetszést.

Önfeledt játékra hívnak bennünket a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Shakespeare drámájának jócskán meghúzott változata látható a rendhagyó helyszínen. Olykor a színészjelöltek koncentrációját segítő, tesztelő helyzetgyakorlatok sorozata, máskor a cselekményidő múlásával egyre komorabb színekben játszó, lendületes bohóctréfa A velencei kalmár.

William Shakespeare: A velencei kalmár

Fordította: Vas István. Rendező: Zsótér Sándor.

Játsszák: Bajor Lili, Hajdu Tibor, Hevesi László, Koller Krisztián, Konfár Erik, Koroknai Sándor, Kurely László, Nagy Katalin, Szalay Bence.

Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2018. szeptember 15.

 

© 2016 KútszéliStílus.hu