Szubjektív portré: Csábi Annával Benedek Zsolt beszélget –

„Rendezőként tudtam, hogy milyen figurára van szükségem, színészként viszont már nem, hogy azt játszom-e.”   

Anton Pavlovics Csehov: A Platonov

Egy önző és gyenge ember, aki nagyon eltévedt a saját életében.

Fejes Endre – Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0 -

Azt sugallják nekünk a Petőfi Sándor utcában, hogy az elmúlt 100 évben a szabad levegőt és a közösségi tágasságot nélkülöztük a leginkább.

Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány -

NPI úgy tudja kipróbálni a „fizikai színház” ismert és tanulható eszközeit és módszereit, hogy már rögtön éretten, egyénien kezeli azokat.

Matei Vișniec: Napnyugat Expressz -

Zakariás Zalán rendezése a jelenetes építkezés ellenére is egységes, sodró, látványos előadássá áll össze.

Euripidész: Médeia -

A néző számára nem a gyilkosság lesz tehát drámai erejű, hanem a terápián kibukkanó vágy a gyilkolásra…

Paul Claudel: Angyali üdvözlet –

Szülei férfitársadalma rutinosan, álszent ideológiákkal takargatja a bűneit.

Kerékgyártó István: Hurok -

Bagossy dramaturgként is rendező.

Széttépve – Orlai Produkciós Iroda

A monodrámák nagy dilemmája ez: színész és szerep kényes egyensúlya.

Beszélgetés Figeczky Bencével -

„Nem arra gondoltam, hogy mi a realitás, hanem arra, hogy mire vágyom.”