Turbuly Lilla: Drámát vagy életet?
Az 1089 és a Kalucsni az Ódry Színpadon -
Egy év egy színművészetis osztály életében rengeteget számít. Ahogy jönnek sorban a vizsgaelőadások, ahogy egyre többféle szerepben próbálhatják ki magukat...
Kutszegi Csaba: Frida Kahlo és a „mesterséges intelligencia”
Dinyés Dániel – Hegyi György: Frida -
A Fridában az a legjobb, hogy létrejött, és talán további hasonló kísérletek inspirátora lesz.
Kutszegi Csaba: A Sömminél azért több kell
Cserna-Szabó András: Sömmi -
A színházban az érdekel, hogy kapok-e valami újszerű, szövegen túli pluszt, amit egyébként a regény olvasása közben – más módon – megkapok.
Pálffy Zsófi: A világ nem túl jó hely
Friedrich Schiller – Horváth János Antal – Olasz Renátó: Kitagadottak -
Az még adja magát, hogy az elvetemült srácokból álló kitagadott brigád alpárian beszél és viselkedik, előveszik a farkukat, égő cigit esznek, vagy levágott ujjat dugnak fel a Rába Roland-szerzetes ánuszába, de nem értem, hogy a Rába Roland-apa miért mondja azt, amikor szeretett Károly fia haláláról értesül, hogy az „Isten adta, az Isten bassza meg”.
Női rendezők tavasza
Három rendező – három műfaj – három ősbemutató a Budapesti Operettszínházban -
Sajtótájékoztatót tartottak az Operettszínházban, amelyen Lőrinczy György főigazgatója már az elején válaszolt egy kérdésünkre, pedig még fel sem tettük.
Turbuly Lilla: Körmagyar
Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig -
Rusznyák Gábor remekül mozgatja a népes szereplőgárdát. Néha az az érzése támad az embernek, hogy egymásba áttűnő festményeket lát, ahogy a kisebb-nagyobb csoportok folyamatosan átrendeződve betöltik a teret.
Kutszegi Csaba: Perverz hatalommánia
Henrik Ibsen: Gabler Hedda -
...ma már tömegméretű a jelenség: nők, férfiak egyaránt, a kishivatalnoktól a menedzseren át a politikusig, hatalmat akarnak gyakorolni másokon.
Kenessei András: Zámbó Kornél Tíz csapása
Festménykiállítás az oroszlányi Művelődési Házban
...életszerető, életigenlő művész, aki tudja, hogy hol van a rossz oldal – és hol található a jó. Ezért éles szemű, pallérozott elméjű és erkölcsös művészként tükröt tart elénk: a társadalom elé. Nézzétek: ezek vagyunk. Nem te, nem ők, hanem mi, mindannyian.