STEREO Akt – Szputnyik Hajózási Társaság: Leselkedők – panico insecto –
Ragályként terjed a kísérletező színházban, hogy az előadásokban előre megírt szövegre nincs szükség, vagy nem kell azt rendesen megírni, mert magasabb érték a színészek improvizációja, mely szabadságot biztosít és előcsalja a kreativitást.
Hályogkovács Alkalmi Társulat: Szentivánéjjel
Az athéni meghallgatás helyszíne agoraszerű puszta terület – egy fém hordóval és a felismerésre váró ténnyel: jelen koncepcióban egy szerepet nemtől függetlenül több színész alakít.
Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban
Az oroszlánbőgést motorzúgás idézi meg. Fricskaként megkapjuk tehát a mai korba ágyazottságot, de nem erőltetetten, csak pillanatokra, jelezvén a drámaszöveg mai olvasatát. Merthogy ennek az előadásnak a szöveg a főszereplője.
Térey János: Átkelés Budapesten
Érzelmekről amúgy kevés szó esik, de hát nem csoda, ha – a záró novella címével szólva – a szeretetlenség útja köveződik egy újabb jégkorszak felé.
Gál Kristóf – az Alkalmáté Trupp előadása
Gál Kristóf önvallomása („de hiszen nekem Máté Gábor volt az osztályfőnököm, én színész vagyok") adja meg az értelmezési keretet, a színészi-rendőri identitás estén végigvonuló kettősségét.
Cathy Glass: Nekem is van apukám!
Pillanatok alatt tovaszáguld, miközben hátborzongatóan lebilincsel az a kilencven perc, amely a betűkhöz láncolja az olvasót. Mi lehet a könyv mágiája: az író tehetsége, vagy a történet fájdalmasan hihető valósága az alkoholista családban szenvedő gyermekekről?
Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem
A keménységet, amit a balettórán tanult, alkalmazta az életben, a konok kitartást, amire az életben kényszerült, kamatoztatta a táncban. Mindeközben milyen unalmas lehetett Svájcban élni...
Jacqueline Susann: Babák völgye
Ha sikeres gazdagok boldogtalanságáról lehet olvasni, az biztosan reakciókat generál: a visszafogott entellektüel réteg csak csendben véleményez magában, de a bulvárlapok pletykaéhes olvasóinak hisztérikus indulataira vastagon számítani lehet...
A vágy villamosa Tatabányán
A Blanche-ot alakító Kerekes Éva – a három játszótárssal közösen – a legfinomabb ecsetvonásoktól a legnagyobb kitörésekig mindent bemutat. A valóságos személyeken kívül képzelete árnyalakjai is körülveszik, főként a fehér alak, aki idekísérte.
Martin McDonagh: Vaknyugat
Ebben a modern megváltástörténetben azonban valaki – itt éppen Kicsilány – mégis megváltódik, így az áldozat sem lesz hiábavaló.