Aktuálpolitikával egyébként kell foglalkoznia a színháznak, de ha azért cserébe az artisztikum vész el a vásáron, vagy kerül háttérbe az előadáson, az nem jó választás.
…ha már az előadás az igazság morális alapokon nyugvó színeváltozásairól (is) szól, nehéz eltekinteni attól, hogy eltöprengjünk arról: vajon kinek (és miért) fog tetszeni, és vajon kinek (és miért) nem.
A gondolatisága elképeszt és megrémít, a benne látható emberi helytállás büszkeséggel tölt el, és lelkesít.
Ezek az alkalmak igen jók arra, hogy tájékozódjunk a részt vevő színházak friss előadásairól és jelenlegi helyzetéről, hiszen általában nem is csak egy, hanem két-három előadással vannak jelen…
„Ez a lány nem egy filozófuszseni, de úgy érzem, vele szemben sem a pedagógusok gyöngye áll, hanem egy önelégült alak, aki a saját gondolataiból ír könyvet, majd számon kéri mint egyetemes tudást.”
Itt szinte senki sem az, aminek látszik, nem azt mondja, amit gondol, a német-római császári sasnak két feje van, a hatalmi érdekek vezérelte igazságnak azonban ennél jóval több.
A Mercedes Benz műfaji megjelölése: történelmi revü, tétje tehát a szórakoztatás. Amit azonban bemutat: négy évszázadnyi magyar történelem, az nem éppen szórakoztató.
Nem is részegek, csak az élet nyomorítja őket sárban, mocsokban fetrengő, értelem nélküli véglényekké. Még az is lehet, hogy ezek a szerencsétlen emberek nem is isznak.